Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...lenni az Szja-tv. 72. §-ában foglaltakra is, ugyanis a kamatkedvezményből származó jövedelmet – magánszemély tag esetében -, ezen jövedelem 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete

Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
Részlet a válaszából: […] ...alá. Erre még visszatérünk.A cég által alkalmazott módszerrel is elkerülhető az, hogy ne kelljen kamatkedvezményből származó jövedelemmel és ennek adóterheivel számolni. Az elszámolási kötelezettség rendjének meghatározása során a következőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...által lakáscélú felhasználásra amunkavállalónak adott kamatmentes kölcsönAz Szja-tv. 72. §-a a kamatkedvezményből származó jövedelemadózására vonatkozó szabályok között tételesen meghatározza azokat afeltételeket, amelyek megléte esetén nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Közművesítés társasági pénzből

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
Részlet a válaszából: […] ...telkek tulajdonosa magánszemély,a térítés nélkül átadott eszköz(ök) piaci értéke a magánszemély olyan bevétele,amelyet összevonandó jövedelemként kell számításba vennie, azt a 36 százalékosszemélyi jövedelemadón túlmenően még 11 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthetőkedvezményezett bevételnek, így feltehetően nem jogosult a társaságadómentességre. 2007-től a Tao-tv. bevezette az ún. jövedelem- (nyereség-)minimum alapján történő adófizetést, ami akkor is felmerülhet, ha az atársaságiadó-alap negatív, de e szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...során a devizajogszabályok előírásaitfigyelembe kell venni,– az az előírás, mely szerint – átalakuláskor – az üzletiértékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével a vagyonértéket meg lehethatározni, a különbözetet pedig üzleti vagy cégértékként ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Munkáltatói kölcsön

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szokásos kamat ennél kisebb -, akkor a szokásos kamathoz viszonyított kamatkedvezmény címen adóköteles jövedelme keletkezik. A jövedelem az "elvárt" kamat és a dolgozó által megfizetett kamat különbözete. E jövedelem után a munkáltatónak 44 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...bővül és tételesen meghatározott azon követelések köre, amelyeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál.Nem keletkezik adófizetési kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.