Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés:

Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?

Részlet a válaszából: […] ...szerinti beszerzést, aktiválást, terv szerinti értékcsökkenést) könyvelni kell. De mivel azok 2021-ben, illetve 2022-ben történtek, a könyvelést az önellenőrzés keretében kell elvégezni.A hűtőszekrény bekerülési, 100%-os értékének 99%-a támogatás, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Egy online előadáson azt hallottam, hogy 2021-től nem kell a 200 E Ft alatti, kis értékű tárgyi eszközöket a 16. számlacsoportban könyvelni, majd onnan a megfelelő főkönyvi számlára átvezetni, hanem a teljesítés időpontjában értékcsökkenésként elszámolhatom. Ennek az lenne a következménye, hogy nem kell nyilvántartani, leltározni, selejtezni ezeket az eszközöket. Igaz-e az állítás, szabályosan járok el, ha így számolom el a kis értékű eszközöket, vagy valamit félreértettem? Nem találok erre vonatkozóan semmit a számviteli törvényben, ezért bizonytalanodtam el.
Részlet a válaszából: […] ...vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékét. Ez az előírás a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke könyvelésére is vonatkozik. Így a beszerzési értéket a beszerzéskor nem lehet közvetlenül terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értéke nem növelhető, kizárólag nyílt végű pénzügyi lízing esetében!)Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a könyvelés a lízingbevevőnél:a) A lízingbeadónak piaci értéken számláznia kell a lízingtárgyat (a személygépkocsit) áfa nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbevevő felé (nyílt végű pénzügyi lízing esetén az áfa felszámítása nélkül).Nyílt végű pénzügyi lízing esetén könyvelés a lízingbevevőnél:a) A lízingbeadónak piaci értéken számláznia kell a lízingtárgyat (áfa nélkül). A lízingbevevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...először, azóta többször is.A Számviteli Levelek 324. számában a 6640. kérdésre adott válaszban a zárt végű pénzügyi lízing könyveléséről írtunk. Ebben a válaszban is megírtuk (korábban is már nagyon sokszor), hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Vissza nem térítendő K+F támogatás

Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára kissé furcsa, hogy a kft. vissza nem térítendő K+F támogatást nyert el, amelyből eszközöket szerez be, és nem K+F tevékenységet végez.A támogatás intenzitása 70%, az adott esetben azt jelenti, hogy a vissza nem térítendő támogatás a beruházások (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Nem könyvelt teljesítés

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?
Részlet a válaszából: […] ...a korrekciót tehát ezért kell önellenőrzés keretébenvégrehajtani. Az önellenőrzés az adott esetben a következőket jelenti(2009. évi könyveléssel):– a 2009. évben ténylegesen elfogadott, számlázott értékkela 2006. évi beruházás bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Különböző szakkönyvekben a devizában kiállított külföldi beruházási szállítók kiegyenlítésekor az aktiválás időpontjáig keletkező árfolyam-különbözet eltérő főkönyvi számlaszám megjelölésével szerepel. (Egyik helyen 161., a másik helyen 876.) Beletartozik az előbbi árfolyam-különbözet az eszköz bekerülési értékébe, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítés napjára vonatkozó – atársaság által választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken (T 161 -K 455). E tétel könyvelése után lesz a társaságnak a beruházáshoz közvetlenülkapcsolódó devizakötelezettsége.Abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

ISO-rendszer kiépítése pályázati támogatással

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO 9001/2001 szabvány rendszerének kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázat elkészítésével külső céget bízott meg, amely cég a rendszer kiépítését is vállalja. A pályázaton nyert összeget csak a rendszer kiépítésének végén, a tanúsítvány meglétét követően kapjuk meg. Az ISO-rendszer kiépítésének szerződés szerinti összegét a kiépítés szakaszainak megfelelően részletekben számlázzák. Az ISO-rendszer kiépítésének költségeit számviteli politikánk szerint aktiválni fogjuk. A pályázatírás költsége része lehet-e az aktiválandó értéknek? A kiépítés költségeit – áfa nélkül – a beruházási számlára könyveljük, majd 2005-ben aktiváljuk alapítás-átszervezési költségként a teljes összeget. A pályázaton nyert támogatás összegével milyen könyvelési feladatok adódnak 2004-ben, illetve 2005-ben?
Részlet a válaszából: […] ...rendezik, az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének záró rendelkezésefigyelembevételével. Így ezzel kapcsolatosan 2004-ben nincs könyvelési feladat.Mivel a kapott támogatás az ISO-rendszer kiépítésévelkapcsolatos költségeket ellentételezi, és ezen költségeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes, a kft. által választott devizaárfolyamon átszámítottforintértékét (T 161 – K 455). A beruházás értékének könyveléséhez közvetlenüláfaelszámolás nem kapcsolódik (ld. később). Ha az elszámolási betétszámláról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
2