Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...három helyen (a számviteli törvényben, a személyijövedelemadó-törvényben, a KSH munkaügyi statisztikában) történő szabályozás követelményeinek a számvitel – röviden – csak akkor tud megfelelni, ha az 55. számlacsoport számláinak kijelölésénél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...összeget hogyan kell meghatározni.Szabályszerűen akkor járnak el helyesen, ha a munkaruha (feltételezzük, hogy az megfelel az Szja-tv. követelményeinek) kihordási ideje hátralévő részére jutó, arányos bekerülési értékét számlázzák a munkavállaló felé az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke: