Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...86 százalékát utazásiköltségként az igénybe vett szolgáltatások költségei között, a dolgozóraáthárított 14 százalékát pedig közvetített szolgáltatás ráfordításaként a 8.számlaosztályban kell elszámolni. A dolgozó által készpénzes számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.
Kapcsolódó címke:

Menetjegytérítés elszámolása

Kérdés: A vállalkozás a dolgozóknak bérletet vásárol, anyagjellegű egyéb költségként számolja el, az áfát nem igényli vissza. A dolgozó által térített összeget nem számlázza, arról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, és csökkenti a költségként elszámolt összeget megtérülésként. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...valamilyen hányadát megtéríti (például vasúti jegynél a 14 százalékot), akkor az nem költségmegtérülés, hanem bevétel, méghozzá közvetített szolgáltatás árbevétele. Ebből viszont az következik, hogy a dolgozó által megtérített összeget számlázni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címkék: