Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...a)-e) pontja alá!A leírtakból az is következik, hogy bár a volt tulajdonosok kamathoz jutnak a kölcsönszerződés alapján, de ez nem kamatjövedelemként adózik, hanem – a fentiek szerint – egyéb jövedelemként.Ha a kölcsönszerződés szerint a volt tulajdonosok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Kérdés: Ha egy cég 2006 júniusában ad kölcsönt egy évnél rövidebb futamidőre egy magánszemélynek, és a kölcsönszerződés megkötésekor 6,25 százalék volt a jegybanki alapkamat mértéke, helyesen járt-e el a cég, ha a futamidő alatt végig 6,25 százalék + 5 százalékkal számolta el a kamatot, még ha közben többször is felfelé változott a jegybanki alapkamat?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem járt el helyesen!Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerintkamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szembenfennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegévelkiszámított kamatnak az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
Kapcsolódó címke: