Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság megszűnésekor megilletné.A számviteli törvény 38. §-ának (2)-(3) bekezdésetartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a lekötött tartalékba kell helyezni.A lekötött tartalékba helyezett tételek között vannak olyan tételek, amelyek -jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] ...társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételébenjegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartaléktételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel. E rendelkezésekből azvezethető le, hogy a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címkék: