Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...juttatással összefüggésben az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pont alapján is meg lehet állapítani, hogy nem keletkezik bevétele a magánszemélynek, és ezzel párhuzamosan az adott juttatáshoz a törvény adómentes jogcímet is rendel az 1. sz. mellékletben (ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.
Kapcsolódó címke:

Térítésmentesen átadott mérőeszköz

Kérdés: Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...mérőeszközt a kiskereskedő kizárólag a tevékenysége gyakorlásához használja (esetleg mint árut piaci értéken értékesíti), vagy mint magánszemély hasznosítja. Az előbbi esetben a kft.-nél a térítés nélküli átadást az áfa felszámításával bekerülési értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.