Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés:

Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Részlet a válaszából: […] ...– előírt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nála (a jogosultnál) követelésként nem kell kimutatni. A jogosultnál is ki kell mutatni a 0. számlaosztályban mindaddig, amíg a késedelembe esett kötelezett nem fizeti meg a behajtási költségátalányt. A megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetési határidőhöz kötött engedmény

Kérdés: Külföldi vevőnk részére szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor, legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedményt adunk. Vállalkozásunk MNB-devizaárfolyamot használ, amelyet az APEH-nál bejelentettünk. A számla pénzügyi rendezésekor csak a skontóval csökkentett összeget könyvelem a fizetéskori MNB-devizaárfolyamon? A skontó könyvelésekor melyik napi árfolyamot kell használnom, a teljesítéskorit vagy a kiegyenlítéskorit?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben két – egymástól eltérő időben történő -gazdasági eseményről van szó.Az egyik a számlázás. A szerződésben rögzített teljesítéstényleges időpontjában meglévő, érvényes MNB-devizaárfolyamon kell a külföldivevő részére kiállított számlában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címke: