Készpénzfelvét könyvelése

Kérdés: A vállalkozás bankszámláját vezető pénzintézet a december havi bankkivonatot január 2-i dátummal zárta. A bankkivonat záróegyenlege a január 2-i tételeket is tartalmazza, mivel december 29-én történt készpénzfelvétel. Más pénzmozgás nem volt január 2-án. Az alábbi dátumokat jelölték a bankkivonaton: a készpénzfelvét esetén: értéknap: 2024. 01. 02. Készpénzfelvét díja esetében értéknap: 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2023. 12. 29. A tranzakciós díjrész esetében: értéknap 2024. 01. 02. Tranzakció ideje: 2024. 01. 02. Könyvelés napja sehol sincs feltüntetve. Szerepeltetni kell-e a 2023. évi könyvelésben a 2023-ban megvalósult, de a bank által 2024. 01. 02-i értéknappal rögzített tételeket (készpénzfelvét, tranzakciós díj, készpénzfelvét díja)? Ha nem szerepeltetem, a bankkivonat záróegyenlege nem támasztja alá a mérlegértéket. December 29-én a készpénz bevételezésre került a pénztárba az átvezetési számlával szemben. Ha az átvezetési számla K egyenleget mutat, a bankbetétek egyenlegét csökkenti a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...értéknappal (a kérdés szerinti esetben 2024. 01. 02-vel) lehet könyvelni az átvezetési számlával szemben (T 389 - K 384).A valódiság számviteli alapelv követelménye is az, hogy a gazdasági eseményeket azzal az időponttal könyveljük, amelyet azok megtörténtének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Számviteli bizonylat nélküli könyvelés

Kérdés:

Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166–169. §-ai tartalmazzák. A számviteli törvény 166. § (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...a részleteket – a döntési lehetőségek függvényében – maguknak a gazdálkodó szervezeteknek kell a belső szabályzatukban rögzíteni.A számviteli törvény (Szt.) 14. §-ának (3) bekezdése szerint pénzkezelési szabályzatot (ebbe beletartozik nyilvánvalóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...komponenseit meghatározó definíciókban (Htv. 52. §-a 22., 36., 37., és 40. pontjai) az Szt.-t, közelebbről a vonatkozó számviteli kategóriákat leíró rendelkezéseket tekinti mögöttes jogszabálynak.Az Art. 77. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] A hitelkártya használatával kapcsolatos általános követelményeket lényegében a kérdésben hivatkozott válasz tartalmazza. Így a következőkben a könyveléssel összefüggő követelményekre, számlaösszefüggésekre utalunk.A munkavállalók részére átadott, a társaság nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Szigorú számadású nyomtatványok

Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség alá.A szigorú számadási kötelezettség alá vonás – a jogszabályban tételesen előírtakon túlmenően – alapvetően a számvitel-politikai döntések körébe tartozik. (Ezért nem tartalmaz taxatív felsorolást a számviteli törvény.) A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Bankkártyával történő magáncélú vásárlás

Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a bankköltséget milyen összegben kell megtérítenie.A bankkártya használatával kapcsolatos gazdasági események könyvelését a Számviteli Levelek 314. számában a 6453. számú kérdésre adott válaszban közöltük.Egyéni vállalkozó esetében is indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén

Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni, nyilvántartani, adózás szempontjából az eredményre gyakorolt hatását kimutatni a pénztárgép használatára köteles társaságnak a közvetített szolgáltatásnyújtás értékesítését?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást készpénzzel (bank- vagy hitelkártyával) egyenlítik ki. Feltételezzük, hogy erről van szó.A közvetített szolgáltatás számviteli, adójogi fogalmából következik, hogy azt a megrendelővel kötött szerződés támasztja alá, és azt a megrendelő felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén

Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy akkor nem lehet közvetített szolgáltatást elszámolni.A számviteli törvény nem ad arra lehetőséget, hogy a közvetített szolgáltatást másként értelmezzük akkor, ha az ellenértéket átutalással egyenlítik ki, vagy ha azt pénztárnál akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Készpénzes számlák későbbi elszámolása

Kérdés: A 6390. kérdéssel kapcsolatosan kérdezem: ha a pénzkezelő személye elkülönül, és előleget adunk ki a pénztárból, csak a pénzmozgást könyveljük (az előleg kiadása és a különbözet visszavételezése) a pénzmozgás dátumával. Nem derül ki a válaszból az, hogy az előlegből fizetett számlák milyen dátummal kerülnek a könyvekbe? A 8. hó 31-i számlával szeptember 1-jén számol el a kolléga. A számlát a könyvelés szeptember 20-ig nem látta, csak a pénztáros, könyvelésre csak a havi zárás után, október elején kerül. Önellenőrizni kell emiatt az augusztusi áfát? Hogyan kell kezelni azokat az eseteket, ha a dolgozó például 2 hónapja kiküldetésen van, hogyan számol el 30 napon belül az előleggel? Vagy ha nem vesz fel elő­leget a kiküldetésre, elszámoláskor a tényleges pénztári kifizetés és a készpénzes számlák dátuma el fog térni egymástól. Ha ezek hónapot is átlépnek, mikorra könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelvek teljesülésének egyik feltétele a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. Ennek jegyében született a Számviteli Levelek 310. számában közzétett, 6390. kérdésre is a válasz.A válaszban hangsúlyoztuk, az elszámolásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
1
2