Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] ...pénznemben kiállított számlák, bizonylatok szerinti adóalapot naponta,tételesen kell a devizáról forintra átszámítva beállítani.Személyi jövedelemadóAz Szja-tv. 5. §-a alapján a jövedelem megállapítása során abevételt és a költségeket forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Korábbi követelés leírása (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evaalanynak 2001-ről behajthatatlan követelése van. Leírhatja-e vagy be kell fizetnie utána a 15%-os adót?
Részlet a válaszából: […] ...számolt el.Ha az adóalany – az előzőekben felsoroltak közé nem tartozó – olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi tanulmányút költségeinek személyi jövedelemadózási szempontból történő minősítésénél a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra vonatkozó szabályokból kell kiindulni. A külföldi kiküldetés az az eset, amikor a magánszemély a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...adóhatósági engedéllyel – az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kellett volna megállapítani az osztalékjövedelem utáni személyi jövedelemadót a következők szerint: az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi személyi jövedelemadóztatás megállapításhoz a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadózási szabályok alkalmazása szempontjából nincs olyan külön rendelet, amely meghatározná a kiküldetés éves időtartamát. Az Szja-tv. 3. §-a tartalmaz fogalmi meghatározást a kiküldetésre és a külszolgálatra.A kiküldetés (kirendelés):...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Osztalék utáni adókötelezettség

Kérdés: A bt. tagjai részére osztalékot akar fizetni. A fizetendő osztalékból a Tao-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint 20 százalék mértékű osztalékadót kell levonni, vagy az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kell a személyi jövedelemadót megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítania, levonnia, befizetnie, és a jogosultnak igazolást adnia a jövedelemről és a levont adóról. Magánszemély esetében csak személyi jövedelemadót, nem magánszemély jövedelemszerző esetében csak a Tao-tv. szerinti osztalékadót kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] ...díj 20 százalékát befizetnie adóként.Az előzőekben ismertetett szabályokból következik, hogy bérleti díj esetében a 20 százalékos személyi jövedelemadó-elszámolás mellett a közüzemi díjak esetében a tételes költségelszámolás legfeljebb csak abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti szerzési érték különbözete (ha a piaci ár a magasabb) árfolyamnyereségnek minősül, és utána a magánszemélynek 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie, amit az rt.-nek le kell vonnia az ellenértékből. Az ellenértéknek a szokásos piaci árat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...megismertetése céljából átadott "áruminta" nem minősül természetbeni juttatásnak az Szja-tv. 69. §-a alapján, így az átadás miatt személyi jövedelemadó-kötelezettsége a társaságnak nem keletkezik. Az új Szt. előírása szerint ugyanakkor az átadás térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.