Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. július 4-én (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 743

[…] megállapítani, ha az illetősége szerinti állammal Magyarország kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, de a bt. nem rendelkezik az Art. 5. számú mellékletének 8. pontja szerinti adóhatósági engedéllyel és a melléklet 6. pontja szerinti illetőségigazolással (erre vonatkozó nyilatkozattal), valamint – ha az egyezmény szerint az adómérték függ attól is, hogy a magánszemély haszonhúzó-e – az erre vonatkozó nyilatkozattal (Art. 5. számú melléklet 7. pontja); az egyezmény szerinti mértékű adót állapít meg a bt., ha Magyarország kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére a magánszemély illetősége szerinti állammal, és a bt. rendelkezik az Art. 5. számú mellékletének 8. pontja szerinti adóhatósági engedéllyel és a melléklet 6. pontja szerinti illetőségigazolással (erre vonatkozó nyilatkozattal), valamint – ha az egyezmény szerint az adómérték függ attól is, hogy a magánszemély haszonhúzó-e – az erre vonatkozó nyilatkozattal. Abban az esetben, ha a tagok között jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság is van, akkor a részére fizetett osztalék után csak a Tao-tv. 27. §-a szerinti osztalékadót kell megállapítani. Abban az esetben, ha a nem magánszemély tag belföldi illetőségű, akkor a részére fizetett osztalék mentes a 20 százalék adó alól. Nem is kell a bt.-nek a kifizetéskor az adót levonni, csak abban az esetben, ha készpénzben történik a kifizetés, illetve ha azt az osztalékra jogosult külföldi számlájára utalják, vagy nem a jogosult számlájára történik az átutalás. (Az előzőek miatt levont osztalékadót a belföldi az adóévi társaságiadó-bevallásában majd visszaigényelheti.) Abban az esetben, ha a nem magánszemély tag külföldi illetőségű, akkor le kell vonni a 20 százalék adót, ha az illetősége szerinti állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére; le kell vonni a 20 százalék adót, ha az illetősége szerinti állammal Magyarország kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, de a bt. nem rendelkezik az Art. 5. számú mellékletének 8. pontja szerinti adóhatósági engedéllyel és a melléklet 6. pontja szerinti illetőségigazolással (erre vonatkozó nyilatkozattal), valamint – ha az egyezmény szerint az adómérték függ attól is, hogy az osztalék jogosultja haszonhúzó – az erre vonatkozó nyilatkozattal (Art. 5. számú melléklet 7. pontja); az egyezmény szerinti mértékű adót állapít […]