2 talált cikk az üzletrész , visszavásárlás , ráfordítások , üzletrész bevonása , telek kifejezésre

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?

Kérdés: Egy magyar kft. németországi jogi személy tulajdonosától üzletrészt vásárol vissza. A visszavásárlási érték jelentősen meghaladta az üzletrészre jutó saját tőke összegét, de az eredménytartalék fedezetet nyújtott rá. Az üzletrész bevonásakor a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg eredményez-e adóalapot növelő tételt, ha a magyarországi kft.-nek Németországban fióktelepe van? A rendkívüli ráfordítás megosztható-e a magyar kft. és a fióktelep között?