Áfa a digitális korban I.

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet a válaszából: […] ...a javaslat kötelezővé tenné a fordított adózás alkalmazását, ha a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, míg a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő igen. További tervezett újítás, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Közösségi szolgáltatás áfájának árfolyama

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt könyvelési tételek helyesek, azok megfelelnek az Szja-tv. 6. §-ában idézett átváltási, valamint az 5. számú melléklet I. Alapnyilvántartások 3. pontjában szereplő, a pénztárkönyv vezetésére vonatkozó szabályoknak.Megjegyezzük, hogy az átváltási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy abban az esetben, ha a terméket akár az eladó, akár a megrendelő, akár harmadik személy adja fel, illetve fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a megrendelő részére történő feladás vagy fuvarozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...adó társaság a magánszemély által számlázott – a feles bérleti szerződés alapján járó – terményt a számla alapján (illetve a teljesítés szerint) beszerzésként számolja el (T 261, 466 – K 454). Ha a bérbe adó társaság továbbértékesít, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Külföldön teljesített szolgáltatás

Kérdés: A külföldön teljesített szolgáltatás Áfa-tv.-beli megítélésével kapcsolatban kérdésem: Ki fizeti meg az áfát az alábbi esetben? A külföldi szolgáltatás: folyami hajózás, mely teherfuvarozást teljesít. A szolgáltatás nyújtója: Magyarországon bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező társaság, amelynek a tulajdonában vagy bérletében van a fuvareszköz (hajó), de német hajó lajstromszáma van. A szolgáltatás igénybevevője: EU-tagországbeli adóalany. A fuvareszköz tartósan uniós vizeken van, magyar területre csak évente 1-2 alkalommal hajózik. Jellemzően németországi vizeken állomásozik a hajó. A 2007. és az új 2008. évi Áfa-tv. értelmében a fentiek szerinti paraméterekkel fuvarozó szolgáltató áfa felszámításával, vagy adómentesen (levonási joggal) készíti, készítheti el a számláját a megrendelő részére, aki EU-tagország adóalanya?
Részlet a válaszából: […] ...csak az adott, konkrét fuvarozói reláció kifejtése esetén lenneadható.Általánosságban az elmondható, hogy a termékfuvarozásteljesítési helye – főszabályként (az új Áfa-tv. 39. §) – a fuvarozás soránténylegesen megtett útvonal. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Közösségen belüli teherközlekedés harmadik államba

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy szállítsa el az árut a következők szerint: a felrakás helye: Unión belüli ország (nem Magyarország), a lerakás helye: Záhony, innen vasúton megy tovább az áru EU-n kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. A közösségi fuvardíj megosztása hogyan történik a felénk kiállított számlában? Belföldi útszakasz, külföldi útszakasz? Áfa szempontjából: adómentes és az áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz áfamentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Unión kívüli ország a megbízó. Belföldi szakasz az uniós határig adómentes, az Unión kívüli szakasz Áfa-tv. területi hatályán kívüli?
Részlet a válaszából: […] ...van. A kérdés szerinti eset (felrakás:Unión belüli ország, nem Magyarország, lerakás helye: Magyarország) ezenkritériumnak megfelel. A teljesítés helye ez esetben az Áfa-tv. 15/A. §-ának(3) bekezdése szerint a teherközlekedés indulási helye. Amennyiben tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.