2 talált cikk az anyavállalat , számvitel , bekerülési érték , költség , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?

Kérdés: A társaság Hollandiából, anyavállalatától terméket szerez be, értékesítési célra. A beszerzés DDP-paritás szerint történik. A szerződés külön rendelkezik a fuvarköltség elszámolásáról is, mely szerint a fuvart az anyavállalat rendeli meg, de az a magyarországi leányvállalatot terheli, ezért havonta felé egy számlában, összesítés alapján számlázásra is kerül. A fuvarköltséget a magyar beszerző elszámolhatja-e a nevezett paritás mellett a vállalkozás érdekében felmerült költségként? Kell-e társaságiadó-alapot növelnie? Az áfa levonásba helyezhető-e?