Szerszámok nyilvántartása

Kérdés: Cégünknél jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisban szükségesek, újraélezhetők, további termelési folyamatban részt vehetnek. Hogyan kell ezen szerszámokat állományba venni, nyilvántartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak esetében az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltakból kell kiindulni, az eszközöket (a szerszámokat) rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök (a vásárolt anyagok) közé besorolni. A 24. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 24.
Kapcsolódó címke:

Szerszámok elhasználódásának elszámolása

Kérdés: Cégünk autógyárak részére gyárt alkatrészeket. Ezen alkatrészek gyártása során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk. Cégünk külföldi anyavállalata egyezik meg a vevővel a szerszámok költségének megtérítési módjában, többféle módon. Legegyszerűbb esetben a vevőnek számlázzuk a beszerzési árat, aki a tulajdonjog átszállása mellett megtéríti azt. Másik esetben a vevő a késztermékek eladási árába beépítve téríti meg a szerszám költségét. (Az eszközt a tárgyi eszközök között aktiváljuk, a tulajdonjog a cégnél marad.) Előfordul, hogy a vevő a szerszámok beszerzési költségének egy részét a gyártás beindításakor megfizeti, a másik része viszont az eladási árba beépítve a késztermékek értékesítése során térül meg. A szerszámokat 5-6 évig is használjuk. Mi a helyes elszámolási módja ez utóbbi ügyletnek? Hogyan lehet biztosítani, hogy a későbbiekben befolyó árbevétellel szemben folyamatosan kerüljön kivezetésre a még meg nem térített beszerzési költség? Hogyan biztosítható az összemérés számviteli alapelv követelménye? Társasági adó szempontjából mi lenne a helyes elszámolási mód?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést, mivel olyan elszámolásikérdést feszeget, amelyet a magyar jog nem szabályozott teljeskörűen. Éppenezért a választ adó nem ért egyet a kérdésben leírt azon gyakorlattal, melyszerint a magyar cég helyett a külföldi anyavállalata egyezik meg a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címke: