Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés. A kérdező nem szól arról, hogy a hagyatéki tárgyalás után az örökös öröklési illetéket fizetett-e vagy sem. Ha fizetett, akkor annak alapját az üzletrész értékesítésekor szerzési értékként számításba lehet venni. (Az Itv. szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése szerint az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg, azaz a kft. nem veheti meg egyedüli tulajdonosától annak üzletrészét, nem vásárolhatja vissza az üzletrészt!Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag nem egyedüli tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés:

Az 5702. kérdéshez kapcsolódva kérném a kontírozási tételeket azon részéhez, amely az adófizetési kötelezettség nélkül járó üzletrész-átruházással foglalkozik. Milyen összeggel emeljük ebben az esetben a jegyzett tőkét? Az ügylet végén a saját tőke marad 141 millió Ft?

Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor terhelné csak (az akkori saját tőke összetétele mellett!) a magánszemély tulajdonost.Könyvelési tételekA visszavásárolt üzletrész bevonása (a társasági szerződés módosításával a jegyzett tőke 20%-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...elengedése miatti vagyonnövekedésvalójában az ajándékozás eredménye. Más a helyzet a megszavazott osztalék esetében. Ha a tulajdonos az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodó, számára az Szt. – a számviteli alapelvek érvényesülése érdekében -előírja, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkével rendelkező kft. egyik tagja eladja üzletrészét a kft.-nek 3300 ezer forintért. A kft. vagyoni helyzete megfelel a Gt. és az Szt. előírásainak. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészt egy év elteltével névértéken, térítés nélkül átadják a tagoknak. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a tagoknak az üzletrészérték növekedésével kapcsolatosan, a térítés nélküli vagyongyarapodás miatt? Az Szja-tv. 77/A. §-ának (2) bekezdését hogyan kell értelmezni az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] ...által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha amagánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként,üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás (a kft.) jegyzett tőkéjének asaját tőke terhére történő felemelése révén szerezte volna meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...Az új tagok fizetnek az üzletrészek megszerzéséért?És ha igen, mennyit? A 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező eladta azúj tulajdonosoknak a 20 százalékot meghaladó részt vagy elajándékozta? A Gt. 128. §-ának (1) bekezdése alapján a tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Elszámolás az osztalékelőleggel

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...tőke összege alá. A megállapított osztalékelőleg személyi jövedelemadóval (T4792 – K 461) csökkentett összege kerül a magánszemély tulajdonosok részérekifizetésre: T4792 – K 384, 381, a kifizetett osztalékelőleg tehát követelés amagánszemélylyel szemben. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a társaság az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Az Szt. 39. §-a (5) bekezdésének előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre és a 21. számában a 420. kérdésre adott válaszunkhoz (a tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál) tett észrevételt. Véleménye szerint a tőkeemelésből a tulajdonost megillető rész nem térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.