Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Kérdés: A számviteli törvényt a 2015. évi CI. törvény több ponton módosította az osztalék megállapításával kapcsolatosan. A módosítás előtt a 39. § (3) bekezdése alapján a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék jelentette az osztalék forrását. A módosítás pedig az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként történő felhasználását szabályozta. Ezt úgy kell értelmezni, hogy 2015 előtt elsődlegesen a tárgyévi adózott eredmény jelentette az osztalék forrását, ha ennél több osztalékot állapítottak meg, akkor a kiegészítés az eredménytartalékot csökkentette, ezt követően pedig – mivel az osztalék mindig az eredménytartalékból kerül kifizetésre – az eredménytartalék jelenti az osztalék forrását, aminek része természetesen a nyitás után ide vezetett előző évi adózott eredmény is?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésének időpontjában már nincsen tárgyévi adózotteredmény-számla!), de a felhasználása történhet más célból is (például veszteségrendezés, fedezetbiztosítás, későbbi tőkeemelés stb.). Természetesen a legfőbb szerv hozhat külön határozatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címke:

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával lehet átvezetni, ott elkülönítetten kimutatni. Az ilyen módon lekötött tartalékot veszteségrendezésre az erről szóló döntés időpontjával, illetve az alaptőke-emelésre a tőkeemelés cégjegyzékbe történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke: