95 cikk rendezése:
11. cikk / 95 Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg
Kérdés: Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg miatt a Tao-tv. 24/A. § (26) és (27) bekezdésével kapcsolatos értelmezési kérdések merültek fel az alábbi példa szerint: Tárgyévre előírt és megfizetésre kerülő adóelőlegek összesen: 10000 E Ft. A 24/A. § (1) bekezdése szerint felajánlott adóelőlegek összesen: 6000 E Ft.
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor értelmezésünk szerint 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a következő évi előlegfizetési kötelezettségre beszámítható a befizetett előlegből.
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 7000 E Ft lesz, akkor szintén visszaigényelhető, vagy előlegre betudható 3000 E Ft azzal, hogy 400 E Ft-ot már a következő évi felajánlott összegnek kell tekinteni oly módon, hogy a következő évi fizetendő adó 80%-ából le kell vonni 400 E Ft-ot a maximálisan felajánlható adó meghatározásakor? Például, ha a következő évi adófizetési kötelezettség 5000 E Ft lenne, akkor a felajánlható összeg nem lehetne több 3600 E Ft-nál?
-Mi történik akkor, ha a tárgyévi eredmény valami okból nagyon alulmarad az előzőekhez képest, és a végleges adó mindössze 4000 E Ft lesz? Akkor azon túl, hogy 2800 E Ft-ot már későbbiekre felajánlott összegnek kell tekinteni, 6000 E Ft-4000 E Ft = 2000 E Ft úgymond elveszik? Az soha nem válik visszaigényelhetővé? Ilyen esetben mi az elszámolás módja?
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor értelmezésünk szerint 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a következő évi előlegfizetési kötelezettségre beszámítható a befizetett előlegből.
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 7000 E Ft lesz, akkor szintén visszaigényelhető, vagy előlegre betudható 3000 E Ft azzal, hogy 400 E Ft-ot már a következő évi felajánlott összegnek kell tekinteni oly módon, hogy a következő évi fizetendő adó 80%-ából le kell vonni 400 E Ft-ot a maximálisan felajánlható adó meghatározásakor? Például, ha a következő évi adófizetési kötelezettség 5000 E Ft lenne, akkor a felajánlható összeg nem lehetne több 3600 E Ft-nál?
-Mi történik akkor, ha a tárgyévi eredmény valami okból nagyon alulmarad az előzőekhez képest, és a végleges adó mindössze 4000 E Ft lesz? Akkor azon túl, hogy 2800 E Ft-ot már későbbiekre felajánlott összegnek kell tekinteni, 6000 E Ft-4000 E Ft = 2000 E Ft úgymond elveszik? Az soha nem válik visszaigényelhetővé? Ilyen esetben mi az elszámolás módja?
12. cikk / 95 Kölcsön kompenzálása osztalékkal
Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
13. cikk / 95 Kriptovalutával való kereskedés
Kérdés: Egyik ügyfelünk kft.-je kriptovalutával kíván kereskedni, gépeket beszerezni. Ügyfelei kriptovalutával fizetnének, és a saját jövedelmet is abban kívánja kivenni. Lehetséges ez? Ha igen, milyen árfolyamon kell elszámolni az ügyleteket?
14. cikk / 95 Egyéni vállalkozó területalapú támogatása
Kérdés: Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesül, melyet a Magyar Államkincstár folyósít részére. A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el?
15. cikk / 95 Önálló tárgyi eszköz vagy felújítás?
Kérdés: A szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég 2020-ban kezdett el egy felújítást (kapott rá támogatást is). Van néhány eszköz, amiről nem tudom eldönteni, hogy önálló tárgyi eszközként kezeljem, vagy felújításra könyveljem. A felújítás csak 2021-ben fejeződik be. 2021-ben lesz a felújítás az ingatlanra aktiválva. Van, amit már könyveltem a 161-re, de felmerült bennem, hogy áttegyem a 162-re. Pl. a klíma (mert az leszerelhető és átvihető másik ingatlanra) önálló tárgyi eszköz? Beépíthető sütő, főzőlap, ezt is a 161-re tettem, ez is könnyen kiszerelhető, tűzjelző, szén-monoxid-jelző, csaptelep, mosdókagyló, ezt inkább 162-re raknám, pl. a zuhanykabin. Egyébként az ingatlant még 2015-ben vették, a mostani piaci értéke sokkal magasabb, mint a könyv szerinti értéke, tehát annál jobb, minél nagyobb összeget aktiválunk rá. Jól gondolom, hogy a támogatás teljes összegét el kell határolnom, és majd 2021-ben kell feloldanom az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelően? Csak azt nem tudom, hogy milyen összeget kell majd figyelembe vennem, hiszen az ingatlannak eddig is volt bekerülési értéke, amire értékcsökkenést számoltam el. Meg kell majd néznem, hogy mekkora a ráaktivált részre eső értékcsökkenés?
16. cikk / 95 Családon belüliek kapcsolt vállalkozása
Kérdés: A Katv. alkalmazásával és a kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan az alábbi kérdés merült fel:
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
17. cikk / 95 Kapcsolt vállalkozás (magánszemélyek, ügyvezető)
Kérdés: X és Y cég kapcsolt vállalkozásnak számít-e, ha X cég tulajdonosai két testvér, Júlia 50%-ban és Péter 50%-ban? X céget önállóan jegyző ügyvezetők (az egyik testvér) Júlia és (Júlia és Péter édesapja) Ádám. Y cég tulajdonosa 50%-ban (fenti) X cég, míg másik 50%-ban (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata – Kata azonban nem édesanyja Júliának és Péternek! Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (a másik testvér, Júlia férje) Dani. Vagy: Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata.
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
- Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
- Péter és Kata ügyvezető
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
- Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
- Péter és Kata ügyvezető
18. cikk / 95 Családi ház felújításának, karbantartásának áfája
Kérdés: A 6417-es kérdésre adott válaszuk szerint – áfa szempontjából – a karbantartást is úgy kell családi ház esetében tekinteni, mint a felújítást. A családi házban adóköteles tevékenység folyik. A következő tevékenységek áfája levonható-e, vagy karbantartásnak minősül, és nem vonható le? Csapcsere, gázkészülék javítása, égő-, lámpacsere, bojler javítása, kulcsmásolás, redőny javítása, zuhanyozó-, kádcsere?
19. cikk / 95 Nevezési díj adózása
Kérdés: A társaság munkavállalói nyilvános futóversenyen vettek részt csapatban és egyéniben. A csapat tagjai a társaság reklámpólójában futottak, hirdetve a társaságot. A társaság részére kiállított számlában a nevezési díj elszámolható-e a reprezentáció szabályai szerint, vagy a részt vevő munkavállalók összevonandó jövedelmeként egyéb juttatásként szükséges elszámolni?
20. cikk / 95 MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál
Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
