Felügyeleti díj 2025. január 1-től

Kérdés: 2025. 01. 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a NAV felé kell benyújtani és megfizetni. Módosul-e ennek következtében a könyvviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] felügyeleti díjat voltak kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb szolgáltatások között kellett kimutatni.A törvény 2025. január 1-től hatályos 47/B. (14)–(15) bekezdéseinek az előírása alapján a felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A felügyeleti díjból származó bevétel az állam bevétele, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátására kell fordítani. A törvényben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Felügyeleti díj 2025-től egyéb ráfordítás

Kérdés: 2025. január 1-től a NÉBIH Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást már nem a NÉBIH oldalán, hanem az ONYA-n keresztül szükséges beadni. A befizetést is a NAV erre létrehozott adónemére és fizetési számlájára szükséges utalni. Kérdésem az, hogy ez mennyire változtatja meg a felügyeleti díj számviteli törvény szerinti besorolását? Korábban a díjat az egyéb szolgáltatások közé volt szükséges könyvelni, az adóhatósági kezelés változtatja-e a felügyeleti díj eredménykategóriájának megítélését egyéb szolgáltatásról egyéb ráfordításra?
Részlet a válaszából: […] évente felügyeleti díjat voltak kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb szolgáltatások között kellett kimutatni.A törvény 2025. január 1-től hatályos 47/B. § (14)–(15) bekezdéseinek az előírása alapján a felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A felügyeleti díjból származó bevétel az állam bevétele, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátására kell fordítani. A törvényben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
Részlet a válaszából: […] szóló törvény (Szt.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. Az ingatlan-bérbeadás tehát főszabály szerint adómentes, ugyanakkor az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint, választás alapján adókötelessé tehető. Feltéve, hogy a kérdésben szereplő adószámos magánszemély nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével, és az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza, akkor nincs számlakiállítási kötelezettsége. Ebben az esetben a bérbeadásról az Szt. szerinti számviteli bizonylatot kell kiállítania.Figyelemmel arra, hogy számlaadat-szolgáltatási kötelezettség csak számlák esetében merül fel, az adómentes ingatlan-bérbeadásról pedig nem kötelező számlát kiállítani, így ez esetben adatszolgáltatási kötelezettség sincs. Ez akkor is így van, ha a bérbeadó bizonylatolási gyakorlata szerint saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.2. Alanyi adómentesség értékhatára:Az Áfa-tv. 188. § (3) bekezdése sorolja fel azokat az ügyleteket, amelyeknek a fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték az alanyi adómentesség értékhatárába nem számítandók be. Ez a rendelkezés az adómentes ügyletek közül az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, valamint a 86. § (1) bekezdésének a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtást sorolja ebbe a körbe [Áfa-tv. 188. § (3) bekezdés e) és f) pont]. Tekintettel arra, hogy az ingatlan-bérbeadás adómentessége nem a fent felsoroltak között, hanem a 86. § (1) bekezdés l) pontjában található, ezért az alanyi adómentesség értékhatárának számításakor ennek ellenértékét figyelembe kell venni.3. Rezsiköltség továbbszámlázásaAz Áfa-tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Kötelező-e a könyvelőnek teljességi nyilatkozatot adni?

Kérdés: Kötelező-e teljességi nyilatkozatot kiadni a könyvelőnek, könyvelőirodának, ha a könyvelt cég ügyvezetője ezt kéri?
Részlet a válaszából: […] írja alá a beszámolót is, így a könyvvizsgáló felé a teljességi nyilatkozatot is az ügyvezetőnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Egy kft. kényszertörlési eljárását a cégbíróság 2025. 04. 26-tól elrendelte. A társaság pótolta a 2024. év elejétől be nem nyújtott bevallásait. Kérdéseim a következők:
1. Mivel ilyen esetben az áfabevallás következő időszakra átvihető követelést nem tartalmazhat, hogyan kell szerepeltetni ennek összegét a 2025. 01. 01. – 2025. 04. 25. közötti beszámolóban?
2. A kft.-nek vagyona, követelése nincs, ez esetben a cégbíróság törölni fogja a céget.
3. Ha törli, akkor milyen bevallásokat kell még a kényszertörlési eljárás alatt és végén benyújtani, illetve közzétenni?
Részlet a válaszából: […] harminc napon belül a számviteli törvény 153–154/B. §-a előírásai szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az adóhatósággal szembeni áfakövetelést a beszámolóban ki kell mutatni akkor is, ha az áfaszabályok alapján következő időszakra átvihető követelésnek nem minősül. Harminc napon belül az összes bevallást is teljesíteni kell.A számviteli törvény 11. § (11) bekezdésének előírása alapján a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. A kényszertörlési eljárás időszaka alatt a kft. nem társaságiadó-alany, így ha a kft.-t kényszertörlési eljárással megszüntetik, társaságiadó-bevallást a kft. törlésekor nem kell készíteni, csak beszámolót kell készíteni. Ezt a beszámolót a számviteli törvény általános előírásai alapján kell letétbe helyezni és közzétenni.A cég törlése esetén, ha a cég fellelhető vagyontárggyal rendelkezik, a cégbíróság a Ptk. 3:48. § (2) bekezdése alkalmazásával rendelkezik a vagyontárgynak a tagok közötti felosztásáról, és szükség szerint rendelkezik a vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a tagot megillető tulajdonjog bejegyzéséről. A cégbíróság a cég törléséről rendelkező végzésében szükség szerint rendelkezik valamely vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is. A cégbíróság végzését a vagyontárgy tulajdonosának is megküldi. A cégbíróság az eljárást befejező végzésében feltünteti a cég vagyontárgyait és azok – valószínűsíthető – értékét is.Amennyiben kényszertörléssel szűnik meg a kft., akkor a beszámolóhoz vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni, mert az előbb ismertetett cégjogi szabályok alapján a vagyonfelosztást a cégbíróság végzi el.Amennyiben a kft.-nek magánszemély tagja van, akkor neki a saját szja-bevallásában kell rendeznie, ha a kft. megszűnésével kapcsolatosan jövedelme keletkezne.Amennyiben cég a kft. tulajdonosa, akkor a kft. törlésével a cégnek a kft.-ben lévő részesedését ki kell vezetni a könyvekből, a vagyonfelosztási javaslat szerint kapott eszközöket pedig – a vagyonfelosztási javaslatban szereplő értékkel – állományba kell vennie.Ha a kényszertörlési eljárás elrendelése nem a kft. jogutód nélküli megszűnését előidéző ok miatt következett be, akkor a kft. a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Elektromos autótöltő fogyasztásának az áthárítása

Kérdés: A társasház saját költségén elektromos autótöltőt létesített, amelynek fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen, névre szóló kimutatás alapján a társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromos autótöltős áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromos autótöltős áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasházi havi egyenlegközlőben történő előírás?
Részlet a válaszából: […] szerinti esetben a társasház az áramszolgáltató szolgáltatását (vállalkozási tevékenységét) veszi igénybe, és azt közvetíti az egyes tulajdonosok felé. A tulajdonosok felé való közvetítés nem változtatja meg a tevékenység jellegét. (A társasházi egyenlegközlő – mint bizonylat – azt dokumentálja, hogy az elektromos autótöltő áramfogyasztása az egyes tulajdonosok között hogyan oszlik meg, nem helyettesítheti az áramszolgáltató által felszámított díj továbbhárításának a bizonylatát, a számlát!)[Megjegyzés: amennyiben a társasház által létesített elektromos autótöltőt a társasház nem minden tulajdonosa veszi igénybe, akkor az autótöltő létesítésével (mint tárgyi eszközzel)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Használati jog megszerzése, értékesítése

Kérdés: Vagyoni értékű jog témakörben kérem szíves állásfoglalásukat. Egy kft. szerződésen alapuló vagyoni értékű jogot kíván értékesíteni, ami nála kötelezettségvállalást, nálunk jogot jelent arra vonatkozóan, hogy a jogot értékesítő cég az általa kiépített csatornahálózaton keresztül fogadja és hasznosítja a jogot vásárló másik féltől érkező vizet 10 éven keresztül.
1. A jogosult cégnél a megvásárolt vízelhelyezési jogot lehet-e vagyonértékű jogként aktiválni?
2. A jogot értékesítő cégnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt el lehet-e határolni?
A számviteli törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy valamely befektetett eszköze tartós használati jogának átengedéséért kapott bevételt, pl. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt, halasztott bevételként kell kimutatni, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni. Mivel nem ingatlanhoz kapcsolódó szerződés alapján alapított jog értékesítéséről van szó, a számviteli törvény összemérés elve alapján van-e lehetőség a bevétel passzív időbeli elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] hálózaton átfolyó energia, víz, gáz vételezésére, többletvételezésére, ennek érdekében a hálózat bővítésére stb.) vonatkozik, amellyel kapcsolatosan magát a hozzájárulást megfizették. Használati jog megszerzése érdekében fizetett közműfejlesztési hozzájárulások nemcsak az újonnan létrehozott beruházásoknál fizetett hozzájárulások lehetnek, hanem a vállalkozás megnövekedett igényei kielégítése érdekében is már a rendeltetésszerűen használatba vett ingatlanoknál (épületeknél) is.A számviteli törvény 25. §-a (6) bekezdésének előírása szerint az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.A kérdésben leírtak alapján használati jog vétele történik, mely jogot – az előbb leírtak alapján – az immateriális javak között vagyoni értékű jogként aktiválni kell (nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog). A vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenését a számviteli törvény 52. §-a (1)–(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az általános előírások alkalmazásával kell meghatározni. Mivel a vagyoni értékű jogot szerződés alapján meghatározott időszakra (10 évre) szerzi meg a kft., akkor a használati idő megállapításánál ezt figyelembe kell venni, azaz a vagyoni értékű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentés közzététele

Kérdés: A 2024. évi beszámoló közzététele során, amennyiben a társaság papíralapon írta alá a beszámolót, de a könyvvizsgáló a jelentését elektronikus aláírással látta el (önkéntes döntése alapján, mivel az még erre az évre nem volna kötelező), ez esetben a beszámoló közzététele során melyik fájlt kell feltölteni az auditjelentésből: az elektronikusan aláírt fájlt, elektronikus aláírással együtt, vagy az aláírás előtti pdf-fájlt (hasonlóan a beszámolófájlokhoz)? Változik-e a helyzet, ha idéntől már kötelezően elektronikus jelentést kell kiadjon a könyvvizsgáló? Hasonlóképp, ha a beszámolót, tulajdonosi határozatot az arra jogosult elektronikus aláírással látta el, akkor ezen dokumentumokból is az elektronikus aláírással ellátott fájlt kell feltölteni, vagy az aláírás előtti, aláírás nélküli pdf-fájlokat?
Részlet a válaszából: […] cégszolgálatnál közzé lehet tenni, ezt az OBR-es rendszer biztosítani tudja. A DÁP-os elektronikus aláírás tudomásunk szerint csak magánszemélyként enged hitelesen aláírni, ezért az beszámoló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban

Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
Részlet a válaszából: […] kimutattak volna, ha a halasztott adót a számviteli törvényben foglaltak szerint mindig is alkalmazta volna a vállalkozó.Amennyiben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételekor keletkezik (azaz a bekerülés még nem érintette sem az adózás előtti eredményt, sem az adóalapot), annak nyitó értékét szintén az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni (pl. kedvezményezett átalakulás esetén).A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként.A vállalkozó halasztott adókülönbözetként mutatja ki az eredménykimutatásban a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség tárgyévi állományváltozását, az eredménytartalékkal szemben elszámolt halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek kezdeti bekerülési értéke kivételével. Azon vállalkozóknál, akik a halasztott adó intézményét alkalmazzák, ott az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának a különbözetével egyezik meg.A számviteli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Eurószámla negatív egyenlegű?

Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
Részlet a válaszából: […] számtani átlagszámítás szabályai szerint), és az eurócsökkenést ezzel az átlag-euróárfolyamon kell könyvelni a következő eurónövekedésig. Ez esetben az eurószámlának nem lehet negatív egyenlege.Általános szabály, hogy a bankszámláknak (ideértve az euró mennyiségéről forintban vezetett eurószámlát is!) nem lehet negatív egyenlege, nem lehet többet elkölteni, mint amennyi van (volt).A forintban vezetett eurószámla forintegyenlege az euró mennyiségének az euró átlagárfolyamán számított forintértékével egyezik meg. Ha csökken az euró mennyisége, akkor csökken a forintértéke is. Ha elfogyott az euró mennyisége, akkor az eurószámlának semmilyen egyenlege nem lehet.Csak feltételezzük, hogy nem minden eurónövekedés esetén számoltak az adott eurószámlához kapcsolódó átlagárfolyamot, vagy rosszul számoltak. A hibát Önöknek kell megkeresni, és önellenőrzés keretében korrigálni.A 2. kérdésnél az USD/EUR azt jelenti, hogy a társaság 110 dollár ellenében 100 eurót kap, írnak jóvá a számláján. Ez esetben is következetesen kell eljárni. Ha a számviteli politikában úgy döntöttek, hogy az eurót az MNB által közzétett – a jóváírás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:
1
2
3