Többgyermekes anyák szja-mentességének felső határa

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?
Részlet a válaszából: […] a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.Az előzőekben fel nem sorolt, egyébként a törvény alapján adóköteles jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény. Például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, valamint az ekhós jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény.Például a háromgyermekes anya éves összevont adózás alá tartozó jövedelme 9 millió forint, ebből a bérjövedelem 7 millió forint, a bérbeadásból származó jövedelem 2 millió forint, akkor csak a 2 millió forint jövedelmet terheli az szja-fizetési kötelezettség. Például egy háromgyermekes, vagy 2026. január 1-jétől 40 év alatti kétgyermekes anyának a havi bérjövedelme 600 000 Ft, akkor azt nem terheli szja-fizetési kötelezettség.2. A gyermekek számától függő szja-kedvezményt érvényesítő – a Tbj-tv. szerinti – saját jogú nyugdíjas magánszemély vonatkozásban van felső határa a szocho fizetésének 2026. január 1-jétől. A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szocho-tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően az 5. § (1a) bekezdés alapján a gyermekek számától függő személyijövedelemadó-kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben a kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a juttatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni. Az éves átlagkereset fogalmát az Szja-tv. 3. § 72. pontja tartalmazza, amely szerint átlagkeresetnek minősül a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese. Tehát az érintett saját jogú nyugdíjas magánszemély éves jövedelmét kell viszonyítani a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszeresének négyszereséhez, és ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek van szochofizetési kötelezettsége.Szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is az 5. § (1b) bekezdés alapján, ha az általa érvényesített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Önellenőrzési pótlék könyvelése

Kérdés: Társaságunk 2026. 01. hónapban társaságiadó-ellenőrzést kíván benyújtani a 2023-as taobevallásra vonatkozóan. A 2023-as taobevallás hibáját még a 2025. év végén feltárta, de az önellenőrzésre már nem került sor. A kérdés az önellenőrzési pótlék számviteli elszámolásával kapcsolatos. Az önellenőrzési pótlékot egyéb ráfordításként és egyéb kötelezettségként csak az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell elszámolni (T 86 – K 46) 2026-ban, vagy szükséges az önellenőrzési pótlék 2025. 12. 31-ig felmerült arányos részét is passzív időbeli elhatárolásként még a 2025. évre könyvelni?
Részlet a válaszából: […] bevallással egyidejűleg fizeti meg. Ebből egyértelműen következik, ha az önellenőrzési pótlékot 2026-ban vallják be, akkor azt 2026-ban kell egyéb ráfordításként a bevallással egyidejűleg könyvelni is.Passzív időbeli elhatárolásként nem lehet 2025-re egy részét sem elszámolni, mivel az önellenőrzés semmiféle kapcsolatban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Rekonstrukciós munkák számlázása

Kérdés: A Víziközmű-szolgáltató társaság részére adott önkormányzatok a tulajdonukban lévő eszközök után használati díjat számláznak, amelynek fejében a víziközmű-társaság rekonstrukciós munkákat lát el. A rekonstrukciós munkák felvételére 2024-től újabb forrás áll rendelkezésre a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló 24/2023. (XII. 23.) EM rendelet 2. számú melléklete értelmében. Lehetséges-e, hogy egy megvalósult rekonstrukció részben kiszámlázásra kerüljön a használati díj fejében kompenzált összeggel, részben pedig átadható legyen a Fejlesztési Alap terhére térítésmentesen? A számviteli törvény nem tiltja annak a lehetőségét, hogy „egy rekonstrukciós munkát” (mint egy adott eszközt) két forrásból finanszírozzanak, részben az önkormányzatok által kiszámlázott használati díj fejében elvégzett rekonstrukciós munkák kompenzálásával kiszámlázva, részben térítésmentes átadással a Fejlesztési Alapból?
Részlet a válaszából: […] víziközmű eszközeivel kapcsolatos rekonstrukciós munkák esetében is, annak, hogy ezen rekonstrukciós munkák megrendelője az eszközök tulajdonosa, jelen esetben az adott önkormányzat, ezért a rekonstrukciós munkák egészét, teljes összegét az önkormányzat felé kell számlázni, nem csak a használati díj összegében. A használati díjat meghaladó összeg fedezetére támogatásként kell felhasználni az önkormányzat által nem rendezett összeget, ha az a 2. számú melléklet szerinti összegből nem térül meg.Maga az EM rendelet nem a hatályos Ptk. és Szt. rendelkezései figyelembevételével fogalmaz. Értelmezhető úgy is, ha például az önkormányzat és a víziközmű-társaság közötti szerződésben megállapodtak, hogy a tervszerű megelőző karbantartást a víziközmű-társaság végzi, akkor annak a tárgyévben felmerült költségei fedezetére a 2. számú melléklet szerinti összeg támogatásként igénybe vehető.A leírtakból következik, hogy a víziközmű-társaságnak a 2. számú melléklet szerinti juttatással kapcsolatosan nincs semmiféle számlázási kötelezettsége, térítés nélküli átadás sem lehetséges, a Fejlesztési Alap nem gazdálkodó szervezet.Összefoglalóan: a rekonstrukciós munkákat is a megrendelő felé – az általános előírásoknak megfelelően – a szerződés szerinti feltételek szerint kell számlázni és elszámolni:[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Időszaki elszámolású számlák árfolyama

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.
Részlet a válaszából: […] külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.A kérdés szerinti esetben azonban nem erről van szó. Feltételezhetően a jellemzően forintban kiállított számlákat számítják át euróra a könyvviteli nyilvántartásokban való rögzítés érdekében. Így – mivel a bejövő számlák szerinti szerződés szerinti teljesítés időpontja eltér(het) a számla keltétől – a jelenleg alkalmazott gyakorlatuk sem felel meg a számviteli törvény elírásainak. (Folyamatos elszámolású számlákra az a jellemző, hogy az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja eltér a számviteli előírások szerinti teljesítési időponttól!) Az árfolyamok használata[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a tulajdonosánál a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 100 egység, ázsió 30.000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18.; változás befejezése 2024. 02. 18. A cégbírósági bejegyzés időpontja: 2025. 02. 01. A tőkeemelés összegének átutalása: 2024. 12. 18.
Részlet a válaszából: […] nyilvántartásokba bejegyezni.Ha a számviteli törvény szerinti előírás nem tűnik egyértelműnek, akkor indokolt megnézni az indokolást. A cégtörvény szerint a változásbejegyzési kérelemben a társaság meghatározhatja a cégadat változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja (nem lehet 2024. 02. 18-a, ha a döntés időpontja: 2024. 12. 18.).A hivatkozottakból következik, hogy a tőkeemelés miatti változás időpontja nem lehet korábbi, mint az ázsiós tőkeemelésről való döntés időpontja (azaz 2024. 12. 18-a), de csak akkor, ha a jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe ezzel az időponttal be is jegyezték. Ha a cégbíróság a jegyzett tőke emelését 2025. 02. 01. nappal jegyezte be, akkor ez a nap a jegyzett tőke változásának az időpontja, függetlenül attól, hogy a tőkeemelés összegét mikor bocsátották a társaság rendelkezésére.Ázsióval történő tőkeemelés esetén a jegyzési ellenérték és a névérték közötti különbözetet (itt 30.000 egységet) csak a jegyzett tőke emelésének cégbírósági bejegyzése időpontjával lehet könyvelni, de csak akkor, ha azt a társaság tulajdonosai – ilyen címen – a társaság rendelkezésére bocsátották. (A kérdés szerinti esetben: 2025.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

MNB-árfolyam helyett EKB-árfolyam: az áfa forintosítását be kell-e jelenteni?

Kérdés: Cégünk az áfa tekintetében az EKB-árfolyam alkalmazását jelentette be az adóhatósághoz 2026. 01. 01-től. 2025. 12. 31-ig az MNB-árfolyamot használjuk. A 2025. 12. 31. utáni teljesítésű kimenő számláknál fel kell-e tüntetni, hogy az EKB-árfolyammal történt az áfa forintosítása? Kell-e ezt valahogy külön jelölni a számlán? Vagy elengedő az árfolyam értékét és a forintos összeget feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. További előírásokat a számla adattartalma kapcsán nem tartalmaz az Áfa-tv. Ebből következően külföldi pénznemben kifejezett ellenérték esetén a számlán kizárólag az áthárított áfa forintra átszámított összegét kell szerepeltetni, az alkalmazott árfolyamot, illetve az átszámítás módját (vagyis hogy a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyamát alkalmazza-e) nem kötelező feltüntetni. Természetesen nem tilos ezeket a további adatokat is megjeleníteni a számlán, de kötelezettségként nem írja elő jogszabály.Az MNB vagy az EKB által közzétett árfolyam alkalmazásáról csak az állami adóhatósághoz történő bejelentést írja elő az Áfa-tv. 80. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 80/A. § (3) bekezdése, de e bejelentési kötelezettségének a kérdésben foglaltak szerint a cég eleget tett.Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy az Áfa-tv. 10. számú melléklet 2. pontja és 4. pontja a számlaadat-szolgáltatás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Évek közötti szolgáltatás teljesítési időszaka

Kérdés: A folyamatos teljesítés szabályai szerint igénybe vett szolgáltatás számlázása szerződés szerint: a számla kelte: 2025. 12. 01., a számla teljesítése: 2025. 12. 01.; fizetési határidő: 2025. 12. 31., elszámolási időszak: 2026. 01. 01. – 2026. 01. 31. A számla pénzügyi rendezése, illetve a felszámított áfa levonásba helyezése 2025. évben megtörténik. Hogyan kell könyvelni a számlát? Kérem, mutassák be az egyes gazdasági években könyvelendő tételek kontírozását! Helyes-e, hogy ez a tétel nem érint elhatárolást? Helyes-e, hogy költségként és szállítói kötelezettségként a 2026. évben mutatnánk ki az adott tételt?
Részlet a válaszából: […] folyamatához, végéhez, de nem előzheti meg a teljesítés időszakának a kezdetét. Ebből következően a kérdés szerinti esetben, ha az elszámolási időszak 2026. 01. 01. – 2026. 01. 31. közötti időszak (ez a tényleges teljesítés időszaka!), akkor erről a teljesítésről 2025. 12. 01. nappal nem lehet (nem szabad) számlát kiállítani. Ha mégis kiállítottak, akkor azt csak előlegszámlaként szabad könyvelni (T 384, 466 – K 453), a tényleges teljesítésről pedig 2026. 01. hónapban kell számlát kapni. Így tehát 2025-ben csak az adott előleget és annak áfáját kell könyvelni, 2026-ban pedig új számla alapján az igénybe vett szolgáltatás áfáját.A leírtakból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozások között tárgyieszköz-átadás variációi

Kérdés: Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.
Részlet a válaszából: […] Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint.Ha a kapcsolt felek által alkalmazott ár magasabb vagy alacsonyabb a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel – a Tao-tv.-ben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – az adózás előtti eredményta) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, növelni kell az adóalapot [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés b) pont];b) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, csökkenteni lehet az adóalapot, feltéve, hogy– rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét, és– rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés a) pont].Ezenkívül a kapcsolt feleknek a Tao-tv. 18. § (5) bekezdése szerint a miniszteri rendelet [32/2017. (X. 18.) NGM r.] előírásai szerint rögzíteni kell a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társaságiadó-bevallásában a rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak.4. 0 és 1 Mrd közötti értéken történő eladás esetén a vevőnek a beruházás bekerülési értékét az 1. pontban leírtak szerint kell meghatározni, azzal, hogy a vételár a számla szerinti érték. Ez esetben azonban felmerülhet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás esete [Art. 1. § (1) bekezdés], amely esetben az adóhatóság az Art. 2–3. és 5. §-ában foglaltak szerint járhat el.5. Ha 1 Ft-ért adja el az eladó az eszközt, akkor a vevőnél – az 1. pontban foglaltakat is figyelembe véve – 1 Ft lesz a bekerülési értéken belül a vételár. Ez lesz az értékcsökkenés alapja. Az adóalap-csökkentés, -növelés ekkor is a 3. pont szerint történhet, azzal, hogy ha a bekerülési érték 200 ezer forint alatt lesz, akkor dönthet úgy a vállalkozás, hogy azt a használatbavételkor egy összegben elszámolja ráfordításként az Szt. 80. § (2) bekezdése szerint. Ezzel a ráfordítással is növelni kell a társaságiadó-alapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint, és ugyanezen összeg adóalapot csökkentő tételként is figyelembe vehető a Tao-tv. 1. számú melléklet 5/e) pontja szerint.6. Illeték visszterhes ügylet esetén akkor merülhet fel, ha a szerződés tárgya ingatlan [Itv. 18. § (1)–(1a) bekezdés]. Ezen illeték alól mentességet fogalmaz meg az Itv. 26. §-a, amely rendelkezések közül a kérdésben vázolt esetben különösen a 26. § (1) bekezdés a), i), l) és t) pontjaiban, valamint az Itv. 26. § (1a) bekezdés a) és h) pontjaiban megfogalmazott esetek merülhetnek fel.Ajándékozási illeték merül fel ellenérték nélküli átadás esetén (és nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítása esetén az 1 Ft-os vételáron történő szerződéshez kapcsolódóan) az Itv. 11. §-a alapján, figyelemmel az Itv. 102. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott fogalmakra.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. § (2) bekezdése szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, így a köztük alkalmazandó ellenértéket is. [Szerződési szabadság.]Ingyenes eszközátadás:Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Bár a kérdésből nem derül ki, hogy milyen célból történik az átadás, azonban figyelembe véve, hogy arra kapcsolt vállalkozások között kerül sor, így feltételezhetően nem vállalkozásidegen célból történik. Azonban a vállalkozásidegen cél fennállása nem minden esetben feltétele annak, hogy az ingyenes termékátadás ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősüljön. Ezen rendelkezést kell alkalmazni akkor is, amikor az átadásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, feltéve, hogy a levonási jogra és a végleges jellegű kivonásra vonatkozó törvényi előírás teljesül.Amennyiben ezen feltételek teljesülnek, abban az esetben az ingyenes átadás adófizetési kötelezettséget eredményez az átadónál. Megjegyezzük, hogy nem az vizsgálandó, hogy az átadó fél ténylegesen gyakorolta-e az adólevonási jogát, hanem az, hogy a kérdéses termékre vonatkozóan megillette-e az adólevonási jog, vagy sem.Az adó alapját ebben az esetben nem az Áfa-tv. 67. §-a alapján, hanem az Áfa-tv. 68. §-a szerint a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára alapján, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Halasztott adókövetelés forintban, eurós könyvvezetés mellett

Kérdés: Cégünk euróban vezeti a könyveit, és globális minimumadó-alanyisága miatt választotta a számviteli törvény szerinti halasztott adó intézményének alkalmazását. A halaszott adókövetelés alapját legnagyobb részben elhatárolt veszteség képezi, kérdésünk az lenne, hogy könyveléstechnikailag mi a helyes eljárási mód:
a) A megelőző évi záró egyenlegének visszaforgatása és a tárgyévi forintban kalkulált halasztott adó egyenlegének átszámítása év végi árfolyamon.
b) A tárgyévi nyitó és záró forintos halasztott egyenleg különbözetének év végi árfolyamon történő eurósítása, könyvelése, majd a teljes tárgyévi egyenleg átértékelése az év végi árfolyamon.
Az a) esetben nem keletkezik árfolyam-különbözet, az árfolyamváltozásból eredő különbözet a halaszott adó ráfordításban jelenik meg, b) esetben pedig keletkezik nem realizált árfolyam-különbözet a halasztott adó követeléshez/kötelezettséghez kapcsolódóan.
Kérdésünk továbbá, hogy a halasztott adó követelés/kötelezettség tekinthető-e 60. § (2) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló követelésnek/kötelezettségnek?
Részlet a válaszából: […] (2) bekezdésének előírása alapján a számviteli politikában meghatározott árfolyamon mérlegfordulónappal át kell értékelni. A külföldi pénzértékből adódó tételek átértékeléséből adódó nem realizált árfolyam-különbözet egyenlegét – ami a halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség átértékelését is tartalmazza – előjelétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.Számszaki példán keresztül bemutatva az alábbiak szerint kell eljárni.Amennyiben az elhatárolt veszteségből adódó halasztott adókövetelés az első üzleti évben 12 millió Ft, a mérlegfordulónapi számviteli politikai árfolyam pedig 400 Ft/euró, akkor az év végi zárlat keretében 30.000 euró (12 millió Ft : 400) halasztott adókövetelés kerül lekönyvelésre. A következő üzleti év nyitó tétele így 30.000 euró halasztott adókövetelést fog tartalmazni 400 Ft/euró árfolyamon. Ha a következő üzleti évben az elhatárolt veszteség felét felhasználják a társaságiadó-alapban, akkor 6 millió Ft realizálódni fog a halasztott adókövetelésből, melyet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Webáruház digitális felületén történő adakozás

Kérdés: Cégünk webáruházat üzemeltet. A vezetés úgy döntött, hogy ezen a felületen létrehoz egy lehetőséget, ahol a vásárlók adakozhatnak egy bizonyos közhasznú alapítványnak rajtunk keresztül. Cégünk így csak közvetítene az adományozó és az alapítvány között. Kérem a könyveléstechnikai lépések levezetését, az adomány feltüntetésétől az összegnek az alapítványhoz való átutalásig.
Részlet a válaszából: […] legfontosabb – az adományozáshoz szükséges – adatai (nevesítve azokat) eljutnak az alapítványhoz, és ezek alapján az alapítvány az adományozó vásárlónak – pl. 10 napon belül – szabályszerű igazolást ad írásban;– a megállapodásról, az előbbiekről a cég a vásárlót hirdetményben, egyéb módon írásban tájékoztatja, az alapítvány számára szükséges adatok megszerzését biztosítja,– a cég a vásárlók adománybefizetéseit a bankszámlán elkülönítetten mutatja ki az alapítvánnyal szembeni kötelezettségként (T 384 – K 4799);– a cég a megállapodás szerinti időszakonként a befizetett alapítványi adományok összegeit átutalja a közhasznú alapítványnak (T 4799 – K 384), csatolva hozzá az adományozók névsorát és az alapítványi igazoláshoz szükséges adatokat.Ha nem az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3