182 talált cikk a Követelés kiegyenlítése kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A cég automatikusan számlát vagy elektronikus nyugtát állít ki az ügyfelei részére egy internetes szolgáltatási felület fizetős igénybevétele esetén. (A vevők minden esetben bankkártyával fizetnek online.) A számlák bemennek a NAV-hoz, a nyugták nem. Ez majd csak a második félévtől történik meg, ezért külön kezeljük ezeket. A számlák esetében a könyvelőprogramban megjelenő fizetési mód (egyéb) és a számlaszám első karakteréből tudom, hogy az említett bevételhez kapcsolódnak. Létrehoztam egy 367-es főkönyvi számot bankkártyás forgalom néven, és ezt hozzárendeltem a pénztárforgalomhoz. (Így lett egy 367-es technikai pénztáram.) Az említett vevőszámlákat nem a vevő főkönyvi számra, hanem az említett 367-es főkönyvi számlára könyvelném (T 367 – K 912 és K 467). A nyugták esetében pedig a havi több száz tételes mennyiséget könyvelném ebbe a pénztárba egy utolsó tételként egy összegben, minden hónap utolsó napján. (Természetesen analitikával alátámasztva: T 367 – K 912 és K 467.) Banki oldalon (Barion: ebben a bankban jelennek meg a vevők által fizetett összegek, más bevétel/kiadás nem, csak átvezetés és bankköltség) pedig a több mint 300 oldalas bankkivonatnak megnézem a + forgalmát, és mivel csak átvezetés, bankköltség és a kapcsolódó nyugta/számla kiegyenlítése van rajta, mindent a helyére könyvelnék, három tételben. (Bevétel a 367-re, a többi értelemszerűen a helyére: 389 és 532.) T 3842 – K 367 stb. Hónap végén csak az utolsó el nem számolt bevétel szerepelhet a 367-es főkönyvi számon, és ezen logika mentén több ezer nyugta-számla is viszonylag könnyen kezelhető. Helyesen járok el, ha a leírtak alapján könyvelem majd 2026-ban a bankkártyás forgalmat?

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?

Kérdés: A társaság január 1-jével könyvelőt váltott. Az előző könyvelő könyvelésidíj-tartozást jelzett a vállalkozás felé a könyvelés felmondását követően. A könyvelés folytatásához szükséges dokumentumok (szállító, vevőnyilvántartás, tárgyieszköz-nyilvántartás, pénztárjelentés, végleges főkönyvi kivonat stb.) átadását az általa követelt állítólagos meg nem fizetett könyvelési díj kiegyenlítéséhez köti. Megteheti-e ezt az előző könyvelő?

Kérdés: A kft. megvásárolja a zrt. 14%-os sajátrészvény-csomagját. A két cég az ügylet előtt a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a zrt.-ben is rendelkeznek nem jelentős összegű részesedéssel az adásvétel időpontjában. Az adásvételi szerződés szerint a vételárba a felek beszámítják a két cég között fennálló kölcsönök és kamatainak az adásvételi szerződés megkötése napjáig fennálló tőke- és kamatösszegét, a fennmaradó vételár megfizetésére a felek résztörlesztéseket határoznak meg 2028. december 31. napján ütemezetten, konkrét dátumokat az egyes részletfizetések időpontjaként. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó zrt. tulajdon-jogfenntartással nem él a részletfizetések miatt. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint a részvények tulajdonjoga és az azon alapuló minden más jogosultság a részvényeknek a vevő értékpapírszámláján történő jóváírásával átszáll a vevőre, míg a részvényesi jogok gyakorlásához a részvénykönyvi bejegyzés szükséges. A részvények transzferálása és a részvénykönyvi bejegyzés 2024. december hónapban megtörtént. A 2024. évi mérlegben szerepelhet-e az értékesítés teljes összegben mindkét cégnél, vagy csak a beszámított kölcsön tőke- és kamatösszegében szerepelhet a két cég mérlegében, mivel 2024-ben pénzügyileg csak ezen tételek lettek rendezve?

Kérdés: Két fél között létrejött követeléssel kapcsolatosan vannak járulékos költségek, mint a behajtási költségátalány, késedelmi kamat, adminisztrációs díjak. Ha részben teljesül a követelés befolyása, és a fizető fél nem rendelkezett az utalás összegéről, milyen sorrendben történik a kiegyenlítés?

Kérdés: Kiskereskedelemmel és javítással foglalkozó (kerékpárüzlet és -szerviz) vállalkozó a jövőben euró fizetési eszközt is szeretne elfogadni a vásárlóitól. Hogyan kezelendő az euró fizetőeszköz, ha az üzletben az árakat csak forintban tüntetik fel? Hogyan kezelendő az euró, ha az üzletben forintban és euróban is feltüntetik az árakat? Amennyiben a pénztárgép alkalmas euróösszeg bevételezésére, mindenképpen azt kell használni? Állíthat ki a pénztárgép használata helyett eurószámlát? Mely esetben kell a pénztárgépbe euróban beütni a vásárlás összegét, és mely esetben kell az euróban fizetett – forintra átszámított – összeget? Amennyiben nem a pénztárgépbe ütik be a vásárlás összegét, hanem eurószámlát állítanak ki, az euróösszeget a pénztárgépbe betehetik? Ha nem, elég egy pénzkazettában gyűjteni? (A könyvelésben egyértelműen külön vezetendő a forint- és az európénztár.) Az euróösszegből mely esetben kötelező forintban visszaadni, és mikor adhat vissza euróban? Mely esetben kell szerepelnie a pénztárgépnyugtán euróban és mikor forintban a fizetendő végösszegnek? A társaság számviteli politikája alapján MNB-árfolyamot alkalmaz. Az üzletben való fizetéskor eltérhet ettől az árfolyamtól, alkalmazhat magasabb/alacsonyabb árfolyamot? Amennyiben eltérhet az MNB-árfolyamtól, a könyvelésben az MNB árfolyammal számított összegeket szerepeltetjük? Amennyiben a pénztárgépbe forintban ütik be az összeget, melyet euróban fizetnek ki, egy esetleges ellenőrzésnél nem probléma, hogy nem forintban van a kasszában a pénz?

Kérdés: Vállalkozásunk egy hűtőgépet vásárolt, melyet kisebb minőségi hiba miatt reklamáltunk. A reklamációt elfogadták, és 29.999 Ft jóváírást kaptunk ajándékkártya formájában. Az ügyvezetés vásárolt egy másik terméket (fülhallgató), amelynél így 29.999 Ft-tal kevesebbet kellett átutalnunk. Viszont csak az ajándékkártyával csökkentett összeg lett utalva. Hogyan történik helyesen a maradék (az ajándékkártya összegével megegyező) összeg kiegyenlítésének könyvelése?

Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021–2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?

Kérdés: 2021-ben egy külföldi devizás követelésre értékvesztést számoltunk el, de nyilvántartottuk a követelést. Az összeg 2023 szeptemberében befolyt. A befolyt összeget milyen jogcím alapján számoljuk el az egyéb bevételek között (milyen főkönyvi számlára)? Ezt ugye nem értékvesztés visszaírásának, illetve nem behajthatatlan követelésre befolyt összegre könyveljük?