Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. január 25-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 31

[…] törvény 1. számú melléklete 8.19. pontjának előírása, amely adómentes jövedelemnek tekintette a magánszemély által tevékenységével összefüggésben üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kapott természetbeni juttatást. E két előírásból következően a reprezentáció címén kapott természetbeni juttatás után is (kivéve az adómentes részt) 44 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie a kifizetőnek. Adómentes a kifizető által évente három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként 500 forint (akkor is, ha reprezentációnak minősül). Társadalombiztosítási járulék A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-ának k) pontja fogalmazza meg a társadalombiztosítási (egészség- és nyugdíj-biztosítási) járulék alapját, amelynek 2001-től nem része a kifizető által reprezentáció címén adott, személyijövedelemadó-köteles termék és szolgáltatás. Egészségügyi hozzájárulás Ugyanakkor az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának bb) alpontja a százalékos (11 százalék) egészségügyi hozzájárulás alapjaként fogalmazza meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. §-a (5) bekezdés b) pontjában nevesített reprezentáció címén adott termék, nyújtott szolgáltatás révén a magánszemély által megszerzett, személyijövedelemadó-köteles juttatást. Változatlanul nem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni a magánszemélynek juttatott jövedelem után, ha rá a biztosítás nem terjed ki, azaz a magánszemély: a) külföldi állam diplomáciai képviselője, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagja, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselője, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjai, továbbá az említettek Magyarországon tartózkodó, velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársuk, gyermekeik; b) a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személy, c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott munkavállalója (tagja, foglalkoztatottja), ha külföldinek minősül, d) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 3. §-a 2. a)-b) pontjában meghatározott devizakülföldi által […]