Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. február 22-én (4. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 63

[…] azzal, hogy a várható veszteségekre képzett céltartalék 2000. év mérlegében lévő záróadatával csökkentjük az adott (nem könyvelt) céltartalékképzéssel érintett sorok összegét, és ezért a várható veszteségekre képzett céltartalékot a 2001. év mérlegének korrigált nyitóadatai közé a forrásoldalra nem állítjuk be. A leírtak mellett a 2001. év mérlege korrigált nyitóadatai szerinti mérlegfőösszeg kisebb lesz a 2000. év mérlege záróadatai szerinti mérlegfőösszegnél, éppen a várható veszteségekre képzett céltartalék összegével. Ezzel a módszerrel viszont el lehetett érni azt, hogy a 2001. év mérlegének korrigált nyitó- és záróadata tartalmában azonos lesz, és ezért az összehasonlíthatóság a 2001. évben biztosított. A másik módszer szerint a 2001. év mérlegének korrigált nyitóadatai meghatározhatók úgy is, hogy csak az új Szt. előírásai szerinti mérlegtételekre és az új Szt. szerinti tartalomnak megfelelően rendezzük át a 2000. év mérlegének záróadatait azzal, hogya várható veszteségekre képzett céltartalék 2000. év mérlegében lévő záróadata külön sorban szerepel a 2001. évi mérleg korrigált nyitóadatai között a forrásoldalon, változatlan összegben. Ez esetben a mérlegfőösszeg az átcsoportosítások után sem változik. E módszer mellett azonban a 2001. év mérlegének korrigált nyitó- és záróadatai – a követelések és a céltartalékok vonatkozásában – tartalmukban nem azonosak, és ezért közvetlenül nem összehasonlíthatók. Az eltérést eredményező változások (ideértve a mérlegfőösszeg változását is) kiegészítő mellékletben történő bemutatásánál mindenképpen ki kell emelni, hogy mennyi az, ami a korábbi években képzett céltartalék miatti (nem könyvelt) eszközérték-csökkenéssel függ össze. (Erre más, különféle adatsorok összeállításánál is tekintettel kell lenni.) A leírtakból következik, mindkét módszernél ugyanazon feladatokat kell elvégezni, s csak a végrehajtás sorrendjében van eltérés. Úgy véljük, akkor járunk el helyesen, ha olyan módszert alkalmazunk, amely biztosítja, hogy az átcsoportosítások után a 2001. évi éves beszámoló mérlegének nyitó- és záróadatai összehasonlíthatók legyenek. Ennek valójában az elsőként említett módszer jobban megfelel, mint a második. A 2001. évi mérleg korrigált nyitóadatai értékének meghatározásakor a 2000. évi – a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által felülvizsgált – letétbe helyezett éves beszámoló mérlegének adataiból kell kiindulni. A 2001. évi nyitótételek könyvelése után elvégzendő átsorolások, átvezetések egyszerűbbé válnak, ha a 2000. évi éves beszámoló mérlegét alátámasztó leltárban az eszköz-forrás adatokat úgy csoportosítják, hogy azok az új Szt. követelményeinek is megfeleljenek. Az átcsoportosítást, az átvezetést szemléletesen a következő rendszerű táblázat mutatja be (egy eszközcsoportra, az immateriális javakra vonatkozóan): -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Új Szt. szerinti tétel Régi Szt. szerinti tétel sorszáma megnevezése sorszáma megnevezése -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A/I/1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke A/I/5. Alapítás-átszervezés aktivált értéke A/I/2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke A/I/4. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke A/I/3. Vagyoni értékű jogok A/I/1. Vagyoni értékű jogok sorból A/I/4. Szellemi termékek A/I/3. Szellemi termékek A/I/5. Üzleti vagy cégérték A/I/2. Üzleti vagy cégérték A/I/6. Immateriális javakra adott előlegek B/II/5. Egyéb követelések sorból E/1. Céltartalék a várható veszteségekre sorból (-) A/I/7. Immateriális javak értékhelyesbítése A/I/6. Immateriális javak értékhelyesbítése sorból -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy három mérlegtételnél van (lehet) érdemi eltérés a mérleg 2000. évi záró- és 2001. évi korrigált nyitóadata között: a Vagyoni értékű jogok sornál, ahol a 2000. évi vagyoni értékű jogok közül az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat [az új Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint] át kell sorolni a tárgyi eszközök közé, mert itt csak azok a vagyoni értékű jogok maradhatnak, amelyek ingatlanhoz nem kapcsolhatók; az Immateriális javakra adott előlegek sornál, mivel ez új mérlegtétel, a 2000. évben – ha volt ilyen – azt az egyéb követelések között kellett kimutatni, így onnan kell azt ide átcsoportosítani, tekintettel azonban arra, hogy az előleg nem más, mint követelés, és a követeléssel kapcsolatosan esetleg céltartalékot is kellett képezni, az immateriális javakra adott előleget csökkentő tételként kell a kapcsolódó céltartaléknak megfelelő összeget beállítani; az Immateriális javak értékhelyesbítése sornál akkor, ha az átcsoportosításra kerülő vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódóan kimutattak értékhelyesbítést. Eredménykimutatás A 2001. üzleti év éves beszámoló eredménykimutatásának előző évi adatai összehasonlíthatóságát biztosítani kell a 2001. év tárgyévi adataival úgy, hogy a 2001. évi eredménykimutatás-sémához rendeljük hozzá a 2000. évi eredménykimutatás adatait. Ehhez a 2000. évi – a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által felülvizsgált – letétbe helyezett éves beszámoló eredménykimutatásának adataiból kell kiindulni. Célszerű, ha a 2000. évi éves beszámoló eredménykimutatásába kerülő adatok felülvizsgálata, ellenőrzése során az analitikus (vagy a főkönyvi) nyilvántartások rendezésével, csoportosításával, azokból történő adatgyűjtéssel készítik elő a 2001. évi eredménykimutatás bázisadat-tartalmát (bázisadatait). Az összehasonlíthatóságot biztosító – viszonylag kevés ráfordítással végrehajtható – átcsoportosítások után a 2001. évi éves beszámoló eredménykimutatásának korrigált előző évi és tárgyévi adatai összevethetők, az eltérések részben a bevételekben, ráfordításokban bekövetkezett mennyiségi és értékbeni változásokra, részben az új Szt. előírásaiból következő tartalmi változásokra vezethetők vissza, amelyeket – ha azok jelentősek, érdemiek – a kiegészítő mellékletben kell bemutatni és elemezni. Az összehasonlíthatóságot biztosító átcsoportosítások után sem változhat meg az adózás előtti eredmény, és természetesen az utána következő tételek sem. Az eredménykimutatás tételeinél – mivel az előző évi adatokat a tárgyévben nem kell könyvelni – az átcsoportosítást a főkönyvi könyvelésben nem kell végrehajtani. Összköltségeljárással készülő eredménykimutatás Az átcsoportosítást – az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéig – szemléletesen a következő táblázat mutatja be: -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Új Szt. 2. számú melléklete Régi Szt. 2. számú melléklete "A" változata szerinti tételek "A" változata szerinti tételek Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele sor és + összeg 02. Exportértékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele sor és + összeg -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 03. […]