Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. június 28-án (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 246

[…] olvashatatlan), mivel az azokon szereplő adatok vagy már rögzítettek a könyvviteli nyilvántartásban, vagy újabb adatbevitel nélkül a későbbiek során rögzítésre kerülnek. Ilyen esetben – mindenképpen – helyesbítő számlát kell kiállítani. Helyesbítő számla Az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint akkor kell az áfa szempontjából helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt (a továbbiakban: helyesbítő számla) kiállítani, ha az adóalany az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani. Az új Szt. 73. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint helyesbítő számlát kell kiállítani az értékesítés nettó árbevételét csökkentő, illetve növelő tételek elszámolásához. Ilyenek: a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény, illetve utólag felszámított felár számlázott összege; a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény összege; a visszáru értéke; a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény összege; az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék piaci értéke, legfeljebb eredeti eladási ára; az értékesített és később visszavett göngyöleg visszavételkori értéke. Az Áfa-tv. szerint is, az Szt. szerint is a helyesbítő számlát annak kell kiállítania, aki (amely) az eredeti (helyesbítésre kerülő) számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt kiállította. Az Áfa-tv. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a helyesbítő számlának tartalmaznia kell: a helyesbítés tényére utaló jelzést, az eredeti számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány azonosításához szükséges adatokat, a módosításnak megfelelő új tételeket, és természetesen mindazokat az adatokat, amelyeket a számlának, az egyszerűsített számlának, a számlát helyettesítő okmánynak tartalmaznia kell. Az Áfa-tv. és az új Szt. előírásai alapján a helyesbítő számlán szerepeltetni kell: a) az eredeti számla szerinti értékeket (az eredeti eladási árat és annak áfáját) negatív előjellel; b) az eredeti számla szerinti értéknek az utólag adott engedménnyel, a visszáru értékével, az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék piaci értékével, a visszavett göngyöleg visszavételkori értékével (azaz a helyesbítés összegével) csökkentett összegét, a csökkentett eladási árat, mint a módosított forgalmiadó-alapot és az arra jutó általános forgalmi adót; c) az utólag adott engedmény, a visszavett eszköz piaci értékének összegét, a helyesbítés összegét és annak áfáját negatív előjellel. Ha az eredeti számla szerinti érték teljes összegében helyesbítésre kerül, akkor a helyesbítő számla b) pont szerinti adatai nulla értéket képviselnek. Az Áfa-tv. 45. §-ának (3) bekezdése szerint a helyesbítést az adóalany a helyesbítő számla kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni. Így a helyesbítő számla szerinti áfa – fenti a) és b) pont szerinti értéke – azon bevallási időszak fizetendő […]