Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. július 12-én (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 269

[…] szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 6-18. §) jár. A kedvezmény mértékének megállapításánál azokat az eltartottakat is figyelembe kell venni, akik után az említett támogatás nem jár, de annak mértékénél (vagyis, hogy hány eltartott van a családban) figyelembe kell venni. Ilyennek minősül az, aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. 2001-től a családi kedvezmény a magzatra is igénybe vehető a 91. naptól minden hónapban, amelyben a várandósság legalább egy napig fennáll, utoljára a gyermek születése előtti hónapban. A magzat esetében a kedvezményhez orvosi igazolás szükséges. A családi kedvezményt a következő személyek vehetik igénybe: a nevelési ellátásra jogosult vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, illetve az iskoláztatási támogatásra jogosult nagykorú árva, akinek mindkét szülője elhunyt, nagykorú, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, házastársától külön élő szülője elhunyt, nagykorú, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, nagykorú, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg és már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és 20. életévét még nem töltötte be, továbbá a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa. (Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a nevelési ellátást mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre [személyre] tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a nevelési ellátást az intézményben elhelyezett gyermekre [személyre] tekintettel kapja.) A családi kedvezményt az adóelőlegnél a munkáltató, a bér (Szja-tv. 3. §-ának 21. pontja) kifizetője érvényesítheti, a következő feltételek teljesülése esetén: Annál, akinek a nevelési ellátást a munkáltató (a bér kifizetője) folyósítja, ha a családi kedvezményt nem a vele együtt élő házastársa kívánja érvényesíteni az adóelőlegnél. (Ezt nem kell külön igazolni, mivel a munkáltató ennek az ismeretnek birtokában van, hiszen ha a házastárs kívánná érvényesíteni […]