Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott családi adókedvezmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Családi kedvezmény könyvelése

Kérdés: Hogyan könyvelem a családi kedvezmény adókból igénybe vett összegét?
Részlet a válaszból: […]így a csökkentett adóalap (járulékalap) számításba vétele mellett kevesebb lesz a levonandó személyi jövedelemadó (a fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7077
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: A belföldi kft. határozatlan idejű irodabérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A magánszemély családi kedvezmény igénybevételére tesz nyilatkozatot az adóelőleget megállapító kifizetőnek három kiskorú gyermeke után. A kifizető számolhat-e a családi kedvezménnyel az adóelőleg megállapítása során, figyelemmel az Szja-tv. 46. §-ában foglaltakra? A bérleti jogviszony vonatkozásában nincs tiltó rendelkezés?
Részlet a válaszból: […]található Adóelőleg-nyilatkozat minta, amely a 2014. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről szól, kifejezetten nevesíti, hogy az munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapítására vonatkozik: "Adóelőleg-nyilatkozat 2014. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához". Tehát családi kedvezmény érvényesítésével összefüggésben adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatónak lehet tenni. A kitöltési útmutató is erről rendelkezik: "Tisztelt Munkavállaló! Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembevételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6354
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye

Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
Részlet a válaszból: […]érvényesíthet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével, ha a törvény (4) bekezdésében meghatározott jogcímen szerzett, az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének - ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is - 75 százalékát, feltéve hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre azon másik államban, amelyben az adóévben megszerzett jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult.Az 1/A. § (3) bekezdésben hivatkozott (4) bekezdés szerinti jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalány­adó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.Az említett rendelkezéseket összevetve megállapítható, hogy ha azt feltételezzük, hogy a magánszemély külföldi adóügyi illetőségűvé válik, a szerzett jövedelem Magyarországon is adómentes lehetne az 1. számú melléklet 4.7. c) pontja alapján, tehát nincs olyan nem önálló tevékenységből származó és önálló tevékenységből származó jövedelme, amelyre a korlátozás vonatkozik. Így a 75 százalékos szabályt nem kell alkalmazni, esetleg azt kell vizsgálni, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6152
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Milyen összegű családi kedvezményre jogosult az a munkavállaló, akinek három vér szerinti gyermeke van, de csak kettő él a saját háztartásában, a harmadik után gyermektartást fizet? E gyermek után a kedvezményt, 62 500 Ft-ot az édesanyja igénybe veszi.
Részlet a válaszból: […]támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. Ha valakinek három gyermeke van, de csak kettő él a saját háztartásában, a harmadik után gyermektartást fizet, azaz e gyermek után a gyermek
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5972
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Családi kedvezmény érvényesítése az adóelőlegnél

Kérdés: Dolgozónk év elején úgy nyilatkozott, hogy három gyermeke után családi kedvezményt kíván igénybe venni. Három gyermekük van, és a legnagyobb ugyan már betöltötte a 18. életévét, de technikumban tanul tovább. Dolgozónk felesége év elejétől munkanélküli-ellátásban részesült, de 2006. 07. 01-jétől elhelyezkedik. Kérdésem az, hogy év közben meg lehet-e osztani a családi kedvezményt, mivel dolgozónk a három gyermek utáni 12 E Ft-ot havonta nem tudja igénybe venni? A feleség sem fogja tudni igénybe venni a fennmaradó összeget előreláthatólag, de így év közben történő munkába állás esetén nyilatkozhat-e munkáltatójának, hogy nála is igénybe vegyék a családi kedvezményt, vagy csak év végén? Az Szja-tv. 40. §-ának (9) bekezdését nem tudom egyértelműen értelmezni.
Részlet a válaszból: […]beszámítania az adóelőleg-levonásnál, kivéve ha a jogosult a kifizetés (a juttatás) időpontjáig nyilatkozott arról, hogy a családi kedvezményt nem kívánja vagy más jogosult kívánja érvényesíteni az adóelőleg megállapításánál. Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük. Az Szja-tv. 48. §-ának (13) bekezdése alapján jogosultak e nyilatkozatban meghatározhatják, hogy az őket jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt a munkáltató az adóelőleg megállapításánál milyen megosztásban vegye figyelembe. A nyilatkozatban a jogosult, illetőleg a házastársa (közös gyermek esetében élettársa) adóazonosító jelét,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2745
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Családi kedvezmény

Kérdés: Milyen összegű családi kedvezményt vehet igénybe dolgozónk az alábbi esetben: a válófélben lévő férfi kapta (és kapja most is) két gyermeke (1 vérszerinti és 1 nevelt gyermek) után a családi kedvezményt 8000 Ft/hó összegben. Már külön háztartásban él új élettársával, aki betöltötte terhessége 91. napját. A két gyermek a feleségnél maradt, de hivatalosan nem váltak el. Hogy változik a helyzet, ha a válás kimondása után a gyermekeket a volt feleségnek ítélik?
Részlet a válaszból: […]családi kedvezmény. Ha azonban a válás kimondása után a családi pótlékot a két meglévő gyermek után a feleség kapja, akkor a két gyermek után a családi kedvezmény igénybevételére is ő lesz jogosult. A magzat után érvényesíthető az édesapánál a családi kedvezmény. Ugyanakkor lényeges, hogy a családi kedvezmény szabályozása a 2006. évtől módosul. A családi kedvezmény 2006-tól az egy és két gyermeket nevelő családok esetében teljes egészében családi pótlékká alakul át. A családi kedvezményt csak a három vagy több eltartottról gondoskodó magánszemélyek érvényesíthetnek továbbra is. A kedvezmény mértéke 2006-tól a kedvezményezett eltartottak létszáma után gyermekenként és jogosultsági hónaponként 4000 forint/fő, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri. A magzatot illetően a módosuló szabályokhoz átmeneti rendelkezés is kapcsolódik, amely szerint családi kedvezmény érvényesíthető olyan magzat (ikermagzat) után, akire tekintettel a jogosult a Szja-tv. 2005. december 31-én hatályos szabályai szerint családi kedvezményt érvényesíthetett. Ebben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2476
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Családi adókedvezmény érvényesítése

Kérdés: Élettársi közösségben élő egyéni vállalkozó apasági nyilatkozattal elismert gyermeke után vehet-e igénybe családi adókedvezményt, mivel az élettárs azt nem tudja igénybe venni?
Részlet a válaszból: […]A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy az Szja-tv. hatályos szabályozása alapján ki jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére. Az Szja-tv. 40. §-ának (6) bekezdése szerint a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a Csjt. szerint nevelési ellátásra jogosult. A Csjt. alapján nevelési ellátásra, és így a családi kedvezmény igénybevételére is jogosult az a szülő (vér szerinti szülő, örökbe fogadó szülő, szülővel együtt élő házastárs), nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, aki a gyermeket saját háztartásában neveli (illetőleg gondozza). Az előzőek alapján a Csjt. szerint nevelési ellátásra jogosult a vér szerinti szülő, függetlenül attól, hogy házastársi vagy élettársi kapcsolatban él-e. Ebből az következik, hogy az élettárs jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, ha a vér szerinti gyermek vele közös háztartásban él. Fontos hangsúlyozni, hogy az Szja-tv. a családi kedvezmény érvényesíthetősége szempontjából "nevelési ellátásra jogosult" szófordulatot használ,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 399

8. találat: Családi kedvezmény

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a családi kedvezményt az új szabályok szerint a havi adóelőleg kiszámításánál?
Részlet a válaszból: […]szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 6-18. §) jár. A kedvezmény mértékének megállapításánál azokat az eltartottakat is figyelembe kell venni, akik után az említett támogatás nem jár, de annak mértékénél (vagyis, hogy hány eltartott van a családban) figyelembe kell venni. Ilyennek minősül az, aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. 2001-től a családi kedvezmény a magzatra is igénybe vehető a 91. naptól minden hónapban, amelyben a várandósság legalább egy napig fennáll, utoljára a gyermek születése előtti hónapban. A magzat esetében a kedvezményhez orvosi igazolás szükséges. A családi kedvezményt a következő személyek vehetik igénybe: a nevelési ellátásra jogosult vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, illetve az iskoláztatási támogatásra jogosult nagykorú árva, akinek mindkét szülője elhunyt, nagykorú, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, házastársától külön élő szülője elhunyt, nagykorú, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, nagykorú, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg és már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és 20. életévét még nem töltötte be, továbbá a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa. (Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a nevelési ellátást mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre [személyre] tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a nevelési ellátást az intézményben elhelyezett gyermekre [személyre] tekintettel kapja.) A családi kedvezményt az adóelőlegnél a munkáltató, a bér (Szja-tv. 3. §-ának 21. pontja) kifizetője érvényesítheti, a következő feltételek teljesülése esetén: Annál, akinek a nevelési ellátást a munkáltató (a bér kifizetője) folyósítja, ha a családi kedvezményt nem a vele együtt élő házastársa kívánja érvényesíteni az adóelőlegnél. (Ezt nem kell külön igazolni, mivel a munkáltató ennek az ismeretnek birtokában van, hiszen ha a házastárs kívánná[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 269
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,