Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél
Kérdés
A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. május 9-én (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 675
[…] képezni. Az új Szöv-tv. más módon szabályozza a fel nem osztható vagyon képzését azzal, hogy a szövetkezet tőketartalékának, vagy ha ez nem nyújt fedezetet, eredménytartalékának az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonná minősíti, és ezt a lekötött tartalékba helyezi [Szt. 36. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja]. A szövetkezeti üzletrészek bevonását megelőzi azok visszavásárlása (T 373 – K 384, 381). A visszavásárolt saját szövetkezeti üzletrészek bevonását – a jegyzett tőke leszállításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – úgy kell elszámolni, mint más üzletrészek bevonását, azaz az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint a visszavásárolt és bevont üzletrészek névértékét rendkívüli bevételként (T 411 – K 987), az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint a visszavásárolt és bevont üzletrészek visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét rendkívüli ráfordításként (T 887 – K 373)kell elszámolni. Amennyiben a bevont üzletrészek névértéke meghaladja azok visszavásárlási értékét, a különbözettel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkenthető. Nincs akadálya annak, hogy így az eredménytartalékba kerülő összeget a szövetkezet átvezesse a tőketartalékba a fel nem osztható vagyont növelő tételként [Szt. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja]. Természetesen, ezt az összeget is át kell vezetni a tőketartalékból a lekötött tartalékba. Szövetkezetnél is követelmény, szövetkezeti üzletrészt csak akkor lehet visszavásárolni, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. május 9-én (34. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 675
[…] képezni. Az új Szöv-tv. más módon szabályozza a fel nem osztható vagyon képzését azzal, hogy a szövetkezet tőketartalékának, vagy ha ez nem nyújt fedezetet, eredménytartalékának az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonná minősíti, és ezt a lekötött tartalékba helyezi [Szt. 36. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja]. A szövetkezeti üzletrészek bevonását megelőzi azok visszavásárlása (T 373 – K 384, 381). A visszavásárolt saját szövetkezeti üzletrészek bevonását – a jegyzett tőke leszállításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – úgy kell elszámolni, mint más üzletrészek bevonását, azaz az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint a visszavásárolt és bevont üzletrészek névértékét rendkívüli bevételként (T 411 – K 987), az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerint a visszavásárolt és bevont üzletrészek visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét rendkívüli ráfordításként (T 887 – K 373)kell elszámolni. Amennyiben a bevont üzletrészek névértéke meghaladja azok visszavásárlási értékét, a különbözettel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkenthető. Nincs akadálya annak, hogy így az eredménytartalékba kerülő összeget a szövetkezet átvezesse a tőketartalékba a fel nem osztható vagyont növelő tételként [Szt. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja]. Természetesen, ezt az összeget is át kell vezetni a tőketartalékból a lekötött tartalékba. Szövetkezetnél is követelmény, szövetkezeti üzletrészt csak akkor lehet visszavásárolni, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
