Szövetkezeti tag üzletrészének megszűnése

Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. 2013-tól lényegében csak a sajátos szövetkezeti formákra tartalmaz előírásokat. A 2013. évi V. törvény (a Ptk.) hatálybalépését követően a szövetkezetekre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Szövetkezet megszűnése végelszámolással

Kérdés: A Számviteli Levelek 410. számában megjelent 8007. kérdéshez kapcsolódóan a kérdező megjegyezte, a szövetkezeti törvény 2007. május 1-jei hatállyal a szövetkezeti üzletrészeket megszüntette, pontosabban befektetői vagy átalakított befektetői részjeggyé alakíttatta. Szerinte egy most végelszámolt szövetkezet jegyzett tőkéjében szövetkezeti üzletrész nem szerepelhet. Ugyanakkor kérdezi, egy esetleges végelszámoláskor mire lenne jogosult egy átalakított befektetői részjeggyel rendelkező nem szövetkezeti tag (önmagában az átalakított befektetői részjegy tulajdonlása tagsági viszonyt nem eredményez)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott 8007. válasznál utaltunk arra, hogy közel 30 év joganyagát kellett átnéznünk. Elkerülte a figyelmünket az új szövetkezeti törvény, a 2006. évi X. törvény, amely törvény a szövetkezeti üzletrészekről külön rendelkezett. Köszönet a kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert egyrészt sok részkérdésre vár választ, másrészt a kérdésben megfogalmazottak megértéséhez közel 30 évvel ezelőtti jogszabályi előírást kell idézni, és annak következményeit elemezni.A szövetkezetekről szóló 1992....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből egyértelműen az következik, hogy a szövetkezet a veszteséget a jegyzett tőke csökkentésével rendezte, a jegyzett tőke csökkentésével arányosan csökkentette a szövetkezeti üzletrész névértékét is. Most a jegyzett tőke emelése a szabad eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Elszámolás a részjegy örökösével

Kérdés: Szövetkezeti alapszabályunk alapján a volt taggal (örökössel) a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell elszámolni a következők szerint: - a részjegy összegét a tagsági viszony megszűnését követő évben a beszámoló elfogadása után kell kifizetni, - a befektetői részjegy összegét (volt szövetkezeti üzletrész) megállapodásban rögzített összegben (mely a tagsági viszony a megszűnésének évéről készült beszámoló adatai alapján kerül meghatározásra) alapszabályunk szerint 5 éven belül kell kifizetni. Mikor kell a vagyonváltozást bejelenteni a cégbíróságnak? A megállapodás aláírásakor, mert ekkor vállalunk kötelezettséget a kifizetés összegére, vagy a tényleges kifizetéskor? Amíg a jegyzett tőke változását a cégbíróság nem jegyzi be, addig a jegyzett tőkében kell tartani a megszűnt tag befektetői részjegyét, addig osztalékra jogosult a tag? Mi a teendő a tagsági viszony megszűnése után, ha az örökös a felhívásunk ellenére nem jelentkezik a megállapodás megkötésére? Átminősíthetjük-e az elhunyt tag befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé?
Részlet a válaszából: […] A részjeggyel történő elszámolás kérdésében leírt tényállásellentmondásos. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 51. §-a (3)bekezdésének előírása szerint a tagsági viszony megszűnése esetén a tagrészjegye névértékének az elszámolására a tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] Az örökösökkel való elszámoláshoz először meg kellállapítani, hogy mennyi az örökség.A Gt. 103. §-a alapján, ha a meghalt tag örököse atársaságba tagként nem lép be, az örökössel a 102. § szerint el kell számolni. A 102. § előírásai alapján pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Szövetkezeti üzletrész helyett átalakított befektetői részjegy

Kérdés: Szövetkezetünk a 2006. évi X. törvény 98. és 99. §-a előírásainak eleget tett. Ennek alapján a 101. § (1) bekezdésének megfelelő állapot alakult ki. 2007. április 30-án szövetkezetünknél 21 millió forint névértékű üzletrész maradt, amellyel kapcsolatosan a tulajdonosok nem éltek a felajánlott lehetőséggel. Az üzletrészek árfolyamának a súlyozott számtani átlaga 11%, amit a közgyűlés jóváhagyott. Ennek alapján 2007. május 1-jén 2,3 millió forint értékű átalakított befektetői részjegye lett a tulajdonosoknak a szövetkezetnél. Hogyan történjen az üzletrész névértéke és az átalakított befektetői részjegy értéke közötti különbözet elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi X. törvény (Szöv-tv.) 98. §-ának (1) bekezdésealapján a törvény hatálybalépése előtt alakult szövetkezeteknél még meglévőszövetkezeti üzletrészek megszűnnek, illetve 2007. május 1-jei hatállyal a 102.§-nak megfelelő összegű befektetői részjeggyé,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Szövetkezeti üzletrészek bevonása

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. Az 1992. évi II. törvény értelmében tagjaink, illetve a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezeti üzletrészhez jutottak. A jegyzett tőke szövetkezeti üzletrészből és részjegyből tevődik össze. A szövetkezet megkezdte az üzletrészek visszavásárlását a névérték alatt. Hogyan kell ezt könyvelni? A 2006. évi X. törvény értelmében az állam által korábban felvásárolt üzletrészeket ingyenesen visszakaptuk. Ezt hogyan kell könyvelni? A szövetkezeti üzletrészeket 2007. június 30-áig meg kell szüntetni. Az előbbiek szerint visszavásárolt, illetve ingyenesen visszakapott üzletrészek mikor módosítják az eredményt? Az üzletrészek bevonásának tervezett időpontja 2007. június 30.
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetnek a tagoktól, üzletrész-tulajdonosoktólfel(vissza)vásárolt üzletrészeket a visszavásárlási értéken kell aforgóeszközök között nyilvántartásba vennie (T 373 - K 384, 381), és mindaddigott tartania, amíg azok - a kérdés szerint - 2007-ben bevonásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Tulajdoni hányad átadása

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?
Részlet a válaszából: […] Bonyolultnak tűnik a kérdés, megpróbálunk rá egyszerűenválaszolni. A válasz előtt azonban utalni kell a kérdés hiányosságára, azingatlan tulajdonjogának megosztása után továbbra is hatályban marad a bérletiszerződés, változatlan bérleti díjjal? Vagy megszűnik az? A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: A 2622. kérdésre adott válaszhoz lenne kérdésem és véleményem. Az ÁPV Rt. az Ajánlat és szerződés... dokumentumában közli a vagyon nevesítéskori és a nyilvántartási (75 százalékos árfolyamon) értékét. A térítésmentes átvételt melyik értéken kell nyilvántartásba venni? A számviteli elszámolás során az adózás előtti eredmény kétszeresen kerül növelésre, míg csökkentésre csak egyszer. Az elszámolás során (a névértéken történő) az eredmény a térítésmentes átvételből származik, nem pedig a bevonásból. A Tao-tv. csak a bevonás hatását vonja ki az adózás alól, a térítés nélküli átvételét nem. A 100 milliós nagyságrendű visszakapott üzletrészek értékének megadóztatása egyet jelentene a szövetkezetek felszámolásával.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, nyilvánvalóan nem lehetett ajogalkotó szándéka a szövetkezetek felszámolása az üzletrészek térítésmentesvisszaadásával, hiszen nem kötelező az üzletrészek visszavétele. Ebbőlkövetkezően, a hosszabban hivatkozott kérdés gondolatmenetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
1
2
3