Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
Kérdés
Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 782
[…] maradványértéket a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. Az ingatlanok (az épületek) piaci értékét a műszaki állapot mellett alapvetően a kereslet-kínálat viszonya és az infláció mértéke határozza meg. Ha a hasznos élettartamot a műszaki élettartamnál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg, amely időtartamra az előbb említett két tényező hatása is prognosztizálható, akkor a maradványérték meghatározása során azokkal is számolni kell. Ha az ingatlan (épület) hasznos élettartamát 50 évben, a műszaki élettartammal közel azonosan határozzák meg, akkor az üzembe helyezéskor nem azt kell megbecsülni, hogy mennyi lesz az épület várható piaci értéke a hasznos élettartam végén (50 év múlva), hanem azt, hogy az ingatlan üzembe helyezésekor mekkora a piaci értéke egy hasonló paraméterekkel rendelkező, felújításra még nem került, 50 éves épületnek. (Az 50 éves hasznos élettartam mellett ahhoz, hogy az épületet a hasznos élettartam végén is használni lehessen, indokolt, hogy azt felújítsák, hogy azon a felújítás körébe tartozó munkálatokat végezzenek el. A felújítás az épület műszaki értékét karbantartja, de visszaállítja a valós értékére annak könyv szerinti értékét is, feltéve, hogy a terv szerinti értékcsökkenést elszámolták.) A leírtakból következik, hogy az ingatlanok (az épületek) automatikusan nem tartoznak az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében említett egyéb eszközök közé. Ha az egyes ingatlanok (épületek) értéke évről évre nő, az általában nem "különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból" adódik, hanem jellemzően a kereslet-kínálat viszonyának, illetve az inflációnak köszönhető. Ez utóbbiak hatása – előre – a műszaki élettartam végéig nem határozható meg. (Természetesen, ha az épület hasznos élettartamát például 10 évben határozták meg akkor, amikor a várható műszaki élettartam 50-60 év, vagy akár 100 év is lehet, a kereslet-kínálat viszonya, illetve az infláció alakulásának a hatása viszonylag jól megbecsülhető, és akkor az épület maradványértéke akár a bekerülési értékkel is megegyezhet!) A bekerülési érték, valamint […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 1-jén (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 782
[…] maradványértéket a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni. Az ingatlanok (az épületek) piaci értékét a műszaki állapot mellett alapvetően a kereslet-kínálat viszonya és az infláció mértéke határozza meg. Ha a hasznos élettartamot a műszaki élettartamnál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg, amely időtartamra az előbb említett két tényező hatása is prognosztizálható, akkor a maradványérték meghatározása során azokkal is számolni kell. Ha az ingatlan (épület) hasznos élettartamát 50 évben, a műszaki élettartammal közel azonosan határozzák meg, akkor az üzembe helyezéskor nem azt kell megbecsülni, hogy mennyi lesz az épület várható piaci értéke a hasznos élettartam végén (50 év múlva), hanem azt, hogy az ingatlan üzembe helyezésekor mekkora a piaci értéke egy hasonló paraméterekkel rendelkező, felújításra még nem került, 50 éves épületnek. (Az 50 éves hasznos élettartam mellett ahhoz, hogy az épületet a hasznos élettartam végén is használni lehessen, indokolt, hogy azt felújítsák, hogy azon a felújítás körébe tartozó munkálatokat végezzenek el. A felújítás az épület műszaki értékét karbantartja, de visszaállítja a valós értékére annak könyv szerinti értékét is, feltéve, hogy a terv szerinti értékcsökkenést elszámolták.) A leírtakból következik, hogy az ingatlanok (az épületek) automatikusan nem tartoznak az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében említett egyéb eszközök közé. Ha az egyes ingatlanok (épületek) értéke évről évre nő, az általában nem "különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból" adódik, hanem jellemzően a kereslet-kínálat viszonyának, illetve az inflációnak köszönhető. Ez utóbbiak hatása – előre – a műszaki élettartam végéig nem határozható meg. (Természetesen, ha az épület hasznos élettartamát például 10 évben határozták meg akkor, amikor a várható műszaki élettartam 50-60 év, vagy akár 100 év is lehet, a kereslet-kínálat viszonya, illetve az infláció alakulásának a hatása viszonylag jól megbecsülhető, és akkor az épület maradványértéke akár a bekerülési értékkel is megegyezhet!) A bekerülési érték, valamint […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
