Természetbeni juttatás és reprezentáció
Kérdés
Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 805
[…] adót is tartalmazó értéket kell alapul venni. A gazdálkodó szervezetek esetében reprezentációra és az üzleti ajándékozásra külön van adó alól mentesített rész. Nem kell adót fizetni: a reprezentáció után a gazdálkodó szervezet éves összes bevételének 0,5 százalékáig, de legfeljebb két és fél millió forintig [Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének aa) pontja], a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után meghatározott létszámmal számolva 1500 forint/fő értékig [Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének ab) pontja]. Az elszámolt éves összes bevétel az Szt. alapján határozható meg. Idetartozik az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor az nem számítható be az üzleti ajándékok együttes értékébe. Az ilyen ajándék adása teljes egészében adóköteles (akkor is, ha üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében adják), és a társadalombiztosítási járulék/eho fizetési kötelezettsége is a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályok szerint alakul. A Tbj-tv. módosítása alapján nem kell járulékot fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék címén adott juttatás után akkor sem, ha azt biztosított (pl. alkalmazott) részére nyújtja a kifizető [Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontja]. Az Eho-tv. rendelkezése szerint: ha a reprezentáció, üzleti ajándék után nem kell szja-t fizetni, akkor eho-t sem kell, a reprezentáció és az üzleti ajándékozás adóköteles értéke után (függetlenül attól, hogy azt biztosított kapja vagy sem) a kifizetőnek az ezekben részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül kell eho-t fizetnie [Eho-tv. 3. §-ának bb) pontja]. Az Flt-tv. módosítása összhangot teremtett a módosult szja- és tb-szabályokkal. Ennek megfelelően a reprezentációs juttatás, illetve az üzleti ajándékozás nem képezi a munkaadói járulék alapját. Vagyis ha a munkáltató munkavállalót is részesít reprezentációban (mert például a kifizető által rendezett üzleti vacsorán a kifizető alkalmazottja is részt vesz), akkor ez után nem kell munkaadói járulékot fizetnie. A Tao-tv.-ben a reprezentáció korábbi fogalmi meghatározása hatályon kívül került, egyidejűleg a vállalkozás érdekében elismert költségeket felsoroló 3. sz. melléklet az Szja-tv.-ben meghatározott […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 805
[…] adót is tartalmazó értéket kell alapul venni. A gazdálkodó szervezetek esetében reprezentációra és az üzleti ajándékozásra külön van adó alól mentesített rész. Nem kell adót fizetni: a reprezentáció után a gazdálkodó szervezet éves összes bevételének 0,5 százalékáig, de legfeljebb két és fél millió forintig [Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének aa) pontja], a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után meghatározott létszámmal számolva 1500 forint/fő értékig [Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének ab) pontja]. Az elszámolt éves összes bevétel az Szt. alapján határozható meg. Idetartozik az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor az nem számítható be az üzleti ajándékok együttes értékébe. Az ilyen ajándék adása teljes egészében adóköteles (akkor is, ha üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében adják), és a társadalombiztosítási járulék/eho fizetési kötelezettsége is a természetbeni juttatásokra vonatkozó általános szabályok szerint alakul. A Tbj-tv. módosítása alapján nem kell járulékot fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék címén adott juttatás után akkor sem, ha azt biztosított (pl. alkalmazott) részére nyújtja a kifizető [Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontja]. Az Eho-tv. rendelkezése szerint: ha a reprezentáció, üzleti ajándék után nem kell szja-t fizetni, akkor eho-t sem kell, a reprezentáció és az üzleti ajándékozás adóköteles értéke után (függetlenül attól, hogy azt biztosított kapja vagy sem) a kifizetőnek az ezekben részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül kell eho-t fizetnie [Eho-tv. 3. §-ának bb) pontja]. Az Flt-tv. módosítása összhangot teremtett a módosult szja- és tb-szabályokkal. Ennek megfelelően a reprezentációs juttatás, illetve az üzleti ajándékozás nem képezi a munkaadói járulék alapját. Vagyis ha a munkáltató munkavállalót is részesít reprezentációban (mert például a kifizető által rendezett üzleti vacsorán a kifizető alkalmazottja is részt vesz), akkor ez után nem kell munkaadói járulékot fizetnie. A Tao-tv.-ben a reprezentáció korábbi fogalmi meghatározása hatályon kívül került, egyidejűleg a vállalkozás érdekében elismert költségeket felsoroló 3. sz. melléklet az Szja-tv.-ben meghatározott […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
