Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 808

[…] követelésükről (a társaságnál kötelezettségként kimutatott összegről), akkor ezt a társaságnál elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni, nem lehet közvetlenül az eredménytartalékba helyezni. [A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése alapján az eredeti jogosultnál az így elengedett kötelezettség csökkenti az adózás előtti eredményt.] A mérleg szerinti eredményen keresztül az eredménytartalékba helyezett összegeket, a tulajdonosok részére történő kifizetésekor viszont nem lehet – külön törvényi előírás hiányában – másként, csak osztalékként kezelni. Ha a jegyzett tőke leszállítását a veszteség miatti negatív eredménytartalék indokolja, akkor az Szt. 35. §-ának (2) bekezdése és 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a veszteség rendezése érdekében végrehajtott tőkeleszállítást közvetlenül az eredménytartalék javára kell elszámolni a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. Ez esetben a későbbiek során nincs arra lehetőség, hogy ezt az összeget a társaságból kivonják. Ha a jegyzett tőke leszállítása a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik (tehát nem veszteségrendezésről van szó!), akkor csak a jegyzett tőke csökken, de nem beszélhetünk tőkekivonásról. Ilyen esetben célszerű, ha a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalék növeléseként könyvelik. (A tőketartalék a tulajdonosok által a társaság rendelkezésére bocsátott tőke, amelyet alapításkor, illetve tőkeemeléskor adtak át a társaságnak. A jegyzett tőkének a tőketartalékkal szembeni leszállítása felfogható az alapításkori, a tőkeemeléskori döntés legális korrekciójaként.) Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemély adózott jövedelméből történt vagyoni érték átadásának (befektetésének) részben vagy egészben történő visszafizetését (visszajuttatását), ideértve a vállalkozásban lévő vagyon kivonásával megszerzett bevételt is, a törvény további feltételeinek való megfelelés esetén. E szabály alapján akkor sem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, hanem az előbbiek szerint a tőketartalékba, illetve az eredménytartalékba helyezik, és azt csak a későbbiek során vonják ki a társaságból. A végleges tőkekivonás során azonban meg kell határozni az adófizetési […]