Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

26 találat a megadott jegyzett tőke tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Beolvadás, jegyzett tőke emelése

Kérdés: Egy beolvadás adatai és tényei:
1. A vagyonmérleg tervezett időpontja: 2020. 12. 31.
2. A vagyonmérleg tervezett időpontjában a beolvadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 46.096 E Ft, a befogadó kft. jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, az eredménytartaléka: 261.758 E Ft.
3. A befogadó kft. 2021. 03. 10-én tőkét emelt 13.000 E Ft-ra, amelyet a cégbíróság be is jegyzett. A végzés várható időpontja: 2021. 06. 30. lesz. Cél: a beolvadás után a folyamatosan tovább működő befogadó cég szeretné 20.000 E Ft-ra emelni a jegyzett tőkéjét. Hogyan néznek ki helyesen a vagyonmérleg tervezett saját tőkéje elemeit bemutató sorai (kiinduló adatok a 2 cég tekintetében, rendezés/különbözetek/utolsó oszlop)? Aproblémát az okozza, hogy az utolsó oszlop adataiban található 20.000 E Ft-ra emelésből a tervezett időpont és a végzés időpontja között már megvalósult 7000 E Ft emelés.
Részlet a válaszból: […]tőkeemelésre vonatkozó adatok a vagyonmérleg-tervezet készítésekor az átalakulási tervben álltak rendelkezésre.Beolvadás esetén három vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni:Vagyonmérleg-tervezetet és az azt alátámasztó vagyonleltár-tervezetet mind a beolvadó, mind az átvevő (a beolvasztó) társaságnak készítenie kell, jellemzően háromoszlopos formában (ha a beolvadónál nincs vagyonátértékelés, akkor a középső oszlopban nincs adat), a mérleg szerinti eredményt a harmadik oszlopban az eredménytartalékba kell átvezetni.Vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni a beolvadással létrejövő társaságnál is. (Ez a harmadik.) Jelen esetben ez a fontos!A beolvadással létrejövő társaság (a jogutód) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa - a beolvadó és az átvevő (a beolvasztó) társaság szerinti megbontásban és együttesen (legalább három részoszlopban) - a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaság vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen. (Itt jelennek meg külön-külön a saját tőke és annak az elemei, a kérdés szerint a jegyzett tőke és az eredménytartalék!)A jogutód társaság vagyonmérleg-tervezetének második oszlopa (amelyet esetenként célszerű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8607
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Jegyzett tőke leszállítása

Kérdés: A kft. 15 millió forint jegyzett tőkével indította a vállalkozását. Eredménytartalékkal rendelkeznek. A jegyzett tőkét leszállítanák 3 millió forintra. A 12 millió forintot kivennék. Milyen adóvonzata lesz, és hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszból: […]cégjegyzékbe bejegyeztetni.A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításához azonban mind a Ptk., mind az Szt. vonatkozó elő­írásai szerint hozzákapcsolódik a jegyzett tőkén felüli tőke (jelen esetben az eredménytartalék) arányos kivonása is. A kérdésben nem jelölték meg az eredménytartalék nagyságát. Így a kivonandó eredménytartalék összegére csak utalni tudunk azzal, hogy a jegyzett tőke leszállításakor meglévő eredménytartalék 12/15 hányadát kötelező kivonni. Az eredménytartalék kötelezően kivonandó összegét - mivel a tulajdonosok magánszemélyek - 15% személyi jövedelem­adó és 2020. július 1-től 15,5% szociális hozzájárulási adó terheli, amely adókat a kft.-nek a kifizetést megelőzően kell levonnia. (A kft.-t külön adófizetési kötelezettség nem terheli!)A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó könyvelés a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával:- a jegyzett-tőke-leszállítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8284
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme

Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
Részlet a válaszból: […]cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) előírása szerint a jegyzett tőkét - az Szt. felhatalmazása alapján deviza-könyvvezetést alkalmazó társaság, az európai részvénytársaság, az európai gazdasági egyesülés kivételével - forintban kell meghatározni. Nem világos, ha nem történt rendelkezés a számviteli politikában az euróban történő könyvvezetésről, miért devizában történt a jegyzett tőke bejegyzése.Az előzőket figyelembe véve kérdésükre a következő válaszokat adjuk:- ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolót nem kell módosítania, kivéve a 2019. évi beszámolót, mivel annak forintban történő elkészítése nem felel meg a Szt. előírásának;- ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre, méghozzá 2019. január 1-jétől (de a 2019. évi beszámolót mindenképpen devizában kell elkészíteni). A 2019. üzleti évet megelőző évek beszámolóját ekkor sem kell módosítani.Az Szt. szerint ugyan a számviteli politikában az üzleti év első napját megelőzően kell arról rendelkezni, hogy a vállalkozás euróban kívánja vezetni a nyilvántartásait, és készíteni a beszámolót, ugyanakkor a 2019-től hatályos rendelkezés alapján akkor is euróban kell a 2019. évi beszámolót elkészíteni, ha ilyen rendelkezés nem történt. Ezért ha 2020-ban a létesítő okiratban a jegyzett tőke pénznemeként szerepelő devizát forintra változtatja a vállalkozás, akkor 2020-tól forintban készíthet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8257
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Jegyzett tőke leszállításakor figyelembe veendő tőke

Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?
Részlet a válaszból: […]bejegyezte, és a bejegyzés tényéről írásban tájékoztatta a társaságot.A Ptk. 3:202. §-ának (1) bekezdése alapján a tagok legalább háromnegyedes többségével meghozott határozattal történhet a jegyzett tőke leszállítása. A jegyzett tőke leszállítása történhet tőkekivonással, veszteségrendezés céljából és a saját tőke más elemeinek a növelése érdekében. A taggyűlési határozatban meg kell határozni - többek között - a tőkeleszállítás indokát is. A kérdés szerinti esetben a törzstőke-leszállítás alapvető indoka nem lehet más, mint a veszteségrendezés. A veszteségrendezés nagyságát pedig egyértelműen a tényleges veszteség (az eredménykimutatásban kimutatott és a tárgyévben már realizált eredmény összevont értéke) összege határozza meg. Ez pedig a tőkeleszállításról döntő taggyűlést megelőzően készített közbenső mérlegből olvasható ki.A kérdésre válaszolva, a rendezendő veszteséget tehát nem a már lezárt üzleti év elfogadott beszámolójában lévő adatok alapján, hanem a szeptember 21-i adatok alapján kell meghatározni. Így a törzstőke-leszállítás összege 45 000 E Ft, függetlenül attól, hogy az eredménytartalék összege -43 000 E Ft. A tőkeleszállítás könyvelésekor (T 411 - K 413), a cégbejegyzés alapján, a bejegyzés napjával az eredménytartaléknak 2000 E Ft pozitív egyenlege lesz, ami majd a 2017. évi negatív adózott eredmény könyvelésekor fog megszűnni.A cég a törzstőkét 3000 E Ft-ra kívánja lecsökkenteni, természetesen csak taggyűlési határozat alapján. A veszteségrendezés miatti törzstőke-leszállítás (45 000 E Ft) után a törzstőke 5000 E Ft lenne. A Ptk. 3:202. §-a lehetőséget ad arra, hogy a törzstőke a saját tőke más elemeinek növelése céljából is leszállítható legyen. Jelen esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7536
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Evás kft. jegyzett-tőke-emelése

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft.-re is vonatkozik a Ptk. azon előírása, amely szerint 2017. március 15-ig kötelező a kft. törzstőkéjét a Ptk. szerinti minimumra felemelni. A kft. ennek úgy kívánt eleget tenni, hogy az 500 E Ft összegű törzstőkét a jegyzett tőkén felüli tőkéből (evás időszak előtti szabad eredménytartaléka 3200 E Ft) emelték meg 2500 E Ft-tal. A módosított társasági szerződés szerinti tőkeemelést azonban a cégbíróság csak feltételekkel jegyezte be, mely szerint az ilyen módon történő tőkeemelés az evaalanyiság elvesztésével jár. Lehetséges ez?
Részlet a válaszból: […]evaalanyiság megszűnik az Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával. Itt a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelése nem szerepel, nem megszűnési ok.A 2016/36. Adózási kérdés szerint az Eva-tv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti tiltás abszolút jellegűnek tekinthető, ezek megvalósulása mindenképpen az adóalanyiság elvesztésével jár együtt. Fentiek indoka az, hogy eltérő értelmezés esetén az Eva-tv. egyéb rendelkezéseinek az alkalmazása sérelmet szenvedne. Ilyenek például a 18. § (7)-(8) bekezdéseiben, az Szt. hatálya alá tartozó evaalanyok saját tőkével kapcsolatos rendelkezések.Az Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adózó adóalanyisága a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal szűnik meg, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek.Az adóalanyiság feltételeibe nemcsak az Eva-tv. 2. §-ában lévő feltételek, hanem a 22. § (2) bekezdésében előírt korlátozás is beleérthető.Így tehát, ha az evaalany kft. eleget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7293
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Jegyzett tőke leszállítása veszteség esetén

Kérdés:

A kft. jegyzett tőkéje 40 M Ft, az eredménytartalék 10 M Ft, így a saját tőke 50 M Ft volt. A társaságnak 50%-ban tulajdonosa egy kft., és 50%-ban két magánszemély. A kft. az utóbbi években tartósan veszteséges volt. Jelenleg a társaság 4 M Ft saját tőkével rendelkezik. A taggyűlés döntése az lenne, hogy a társaság a jegyzett tőkéjét szállítsa le 4 M Ft összegre. Elfogadható megoldás ez?

Részlet a válaszból: […]akkor lehet, hogy az lenne a helyes, ha a taggyűlés a jogutód nélküli megszűnésről, a kft. végelszámolásáról döntene, illetve a törzstőkét a Ptk.-ban előírt minimális összegre (3 M Ft-ra) csökkentené le. A kérdés adatai alapján a tőkeleszállítás előtt a jegyzett tőke 40 M Ft, a saját tőke akkor lesz 4 M Ft, ha az eredménytartalék a veszteséges gazdálkodás miatt -36 M Ft. A törzstőke leszállításáról a taggyűlésnek a Ptk. 3:202. §-a szerinti határozatot kell hoznia a tagok legalább háromnegyedes többségével. A törzstőke leszállításáról hozott határozatot két alkalommal a Cégközlönyben közzé kell tenni. A hirdetmény első közzétételét megelőzően keletkezett követelés jogosultja (a hitelezők) megfelelő biztosítékot igényelhet a társaságtól. A törzstőke leszállításának a bejegyzésére - a társasági szerződésnek a törzstőke leszállításáról szóló határozattal történő módosítása alapján - akkor kerülhet sor, ha a társaság igazolja, hogy a hitelezők felhívása megtörtént, és az erre jogosult hitelezők megfelelő biztosítékot kaptak. Csak kivonatosan idéztük a Ptk.-nak a törzstőke leszállítására vonatkozó előírásait. Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján a törzstőke leszállítása miatti jegyzett-tőke-változást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6821
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Jegyzett tőke a fióktelepnél

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság magyarországi fióktelepének központja a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont kölcsönök formájában biztosította a fióktelep számára. Néhány év elteltével azonban a központ a rendelkezésére bocsátott vagyont tartósan a fióktelep rendelkezésére kívánja bocsátani. Az Szt. előírása szerint ezt a fióktelepnél jegyzett tőkeként kell kimutatni. Ebből következően a fióktelep működéséhez tartósan nem szükséges pénzeszközt a külföldi székhelyű vállalkozásnak hitelként kell a fióktelep rendelkezésére bocsátania. Ha időközben a külföldi vállalkozás központja mégis arra az álláspontra jut, hogy a hitel még vissza nem fizetett részét tartósan a fióktelep rendelkezésére bocsátja, ezt megteheti egy megállapodás megkötésével, amelyben a fióktelep könyvelésében hitelként nyilvántartott követelését a fióktelep tartós rendelkezésére bocsátja, és intézkedik a hitelnek megfelelő összegű jegyzett tőke cégbírósági bejegyzése felől. Könyvelése: T Egyéb rövid lejáratú kötelezettség központtal szemben - K Jegyzett tőke. A jegyzett tőkének a fenti módon történő megemelése nem minősül a hitel elengedésének, és semmilyen adó-, illeték- vagy járulékfizetéssel nem jár!?
Részlet a válaszból: […]visszafizetésének garanciáit, fedezetét, a visszafizetés, a törlesztés időpontjait, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét stb.] A kölcsönszerződés egyik példánya a kölcsönnyújtó központnál, másik példánya a kölcsönt kapó fióktelepnél van.A kérdés szerint a központ a kölcsönt tartósan a fióktelep rendelkezésére kívánja bocsátani. Az Szt. 35. §-ának (6) bekezdése szerint: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont. A hangsúly tehát a tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyonon van, és nem a kötelezettség jegyzett tőkébe történő átvezetésén.Vagyont (eszközt) kell a jegyzett tőkébe helyezéshez rendelkezésre bocsátani, ami nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásnak minősül, a megállapodás szerinti értéken.Az új Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése szerint: nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. (Korábban a Gt. is hasonlóan fogalmazott.) Így nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehet a fióktelepnél a külföldi székhelyű vállalkozás központjánál a fiókteleppel szembeni kölcsönből származó követelés is. Ehhez az szükséges, hogy a fióktelep létesítő okiratát a központ módosítsa, abban rögzítse, hogy tartósan, a jegyzett tőke emelésére a fióktelep rendelkezésére bocsátja a megállapodás szerinti (gyakorlatilag a könyv szerinti) értéken a könyveiben kimutatott, fióktelep által elismert összegű kölcsönkövetelését (követeléseit). A rendelkezésre bocsátást követően - változásbejegyzési kérelemmel - kéri a cégbíróságtól annak a jegyzett tőkeként a cégjegyzékbe történő bejegyzését.A központnak a kölcsön miatti követelését - mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást - dokumentáltan a fióktelep rendelkezésére kell bocsátania, a fióktelepnek pedig át kell vennie. A kölcsönkövetelés átadásának a dokumentuma[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6680
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Jegyzett tőke csökkentése

Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?
Részlet a válaszból: […]eredménytartalékot a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Amikor ebből kifizetés történik, akkor magánszemély tagok esetében meg kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását. Ha a tulajdonosok nem magánszemélyek, hanem magyar jogi személyek, akkor nincs adófizetési kötelezettség.Ha a magánszemély tulajdonosok elengedik a még fennálló követelésüket, az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, ami a társasági adó alapját növeli, és így társaságiadó-fizetési kötelezettséget eredményezhet. A rendkívüli bevételként elszámolt összeget az Itv. alapján 18 százalék illetékfizetési kötelezettség is terheli.Ha nem magánszemély tulajdonos engedi el a követelését, akkor nála az így elszámolt rendkívüli ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, és mint ilyen növeli a társasági adó alapját, kivéve ha a kérdező társaságnál az nem veszteséget ellentételez. (Ez az adott esetben nem áll fenn!)Így az elengedett kötelezettség csak a mérleg szerinti eredményen keresztül kerülhet az eredménytartalékba, majd a veszteség miatti eredménytartalékot meghaladó részét (ha marad ilyen része) lehet a jegyzett tőke növelésére fordítani.Jobb megoldásnak tűnik az, ha - átmeneti pénzeszköz megszerzésével - a tulajdonosok miatti kötelezettséget (a személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás, esetleges egyéb adó megfizetése után, levonásával) teljesítik (kifizetik), a tulajdonosok pedig az így kapott összeggel tőkét emelnek (3 millió forintig a törzstőkét, az azt meghaladó összeget pedig a tőketartalékba helyezik a taggyűlés határozatának megfelelően). A törzstőke emelését a társasági szerződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6469
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Saját tőke kisebb, mint a jegyzett tőke

Kérdés: A 2012-ben alakult, 2012. és 2013. években működő kft. saját tőkéje 2013. 12. 31-én nem éri el a jegyzett tőke összegét, mert a társaság mind a két évben veszteséges volt. Ilyen esetben mi a tulajdonos(ok) teendője?
Részlet a válaszból: […]hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni.A kérdésből nem derül ki, hogy mennyi a kft. saját tőkéje, illetve jegyzett tőkéje. Az új Ptk. hivatkozott elő­írásából (korábban a Gt. is hasonlóan fogalmazott) az következik, hogy nem kell két évet várni az ügyvezető kezdeményezésére, mert azt már az első évben, év közben meg kell tennie, ha azt tapasztalja, hogy a kft. saját tőkéje - veszteség folytán - a jegyzett tőke felére csökkent (például közbenső mérleggel dokumentálva), vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti stb.A kérdésből az sem ismerhető meg, hogy a kft. saját tőkéje a törzstőke Gt.-ben (alapításkor) előírt, meghatározott minimális összegéhez miként viszonyul. Ha a jegyzett tőke éppen annyi, mint a Gt.-ben előírt minimális törzstőke (500 E Ft), akkor az új Ptk. 3:133. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni. Ha egymást követő két[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6357
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszból: […]részvényeseket megillető összegként (a részvényesekkel szembeni kötelezettségként) számításba kell venni.Mivel az alaptőkén felüli vagyon összegébe beletartozik a tőkeleszállítás időpontjában meglévő mérleg szerinti eredmény is, ennek megállapításához a zrt.-nek közbenső mérleget kell készítenie. A közbenső mérlegben megállapított mérleg szerinti eredmény kétharmada is módosítja (növeli vagy csökkenti) a tulajdonosokat megillető összeget.Az alaptőke leszállításáról szóló határozatot az új Ptk. 3:312 §-a alapján közzé kell tenni. Előfordulhat, hogy a hitelezők biztosítékot követelnek.Ha a cégbíróság az alaptőke-leszállítást a cégjegyzékbe bejegyezte, a bejegyzés időpontjával kell azt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.Az új Ptk. 3:310. §-a alapján az alaptőke leszállítása esetén elsőként az rt. tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. A visszavásárolt saját részvény bevonásakor- azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni (T 411 - K 373),- a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartási) érték közötti különbözettel az eredménytartalékot kell módosítani,= ha a névérték a több, a különbözet növeli az eredménytartalékot (T 373 - K 412),= ha a visszavásárlási érték a több, a különbözet csökkenti az eredménytartalékot (T 413 - K 373),a jegyzett tőke módosításának a cégjegyékbe történt bejegyzése időpontjával.A saját részvények bevonása után az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával könyvelendő a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként- az alaptőke leszállítása: T 411 - K 4792;- az alaptőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás (a kérdés alapján a tőketartalék kétharmada): T 412 - K 4792;- az alaptőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás (a kérdés alapján az eredménytartalék kétharmada): T 413 - K 4792);- a közbenső mérleg alapján a tőkeleszállítás időpontjában meglévő mérleg szerinti eredmény kétharmada: T 413 - K 4792 (nyereség esetén), illetve: T 4792 - K 413 (veszteség esetén);- a részvényeseket megillető összeg kifizetése: T 4792 - K 384.Ha a közgyűlés döntése alapján az alaptőke leszállítása a saját tőke más elemével szemben történik, akkor a tőke­leszállítás a cégbíróság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6328
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 26 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést