Készfizető kezesnél a teljesített fizetés elszámolása
Kérdés
Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 836
[…] fizetett összeget a "B" kft.-vel szembeni követelésként köteles kimutatni (T 364 – K 384), tehát a fizetéskor az közvetlenül nem terheli az eredményt. A mérleg-fordulónapi értékeléskor – természetesen – ezen követelést is minősíteni kell (a "B" kft. mikor és milyen részletekben fizeti meg, egyáltalán megfizeti-e a helyette törlesztett hitelt, illetve kamatot), és a minősítésnek megfelelően kell értékvesztést elszámolni, vagy behajthatatlan követelésként, esetleg elengedett követelésként leírni. Az elszámolt értékvesztés már terheli az eredményt, sőt azzal a társaságiadó-alapot is növelni kell. A behajthatatlan követelés elszámolásának szigorú és dokumentálandó követelményei vannak, míg az elengedett követelés olyan rendkívüli ráfordítás, amely szintén növeli a társaságiadó-alapot. A leírtakból következően, az "A" kft.-nél az eredmény nem a "B" kft. tartozásának megfizetésekor romlik, hanem akkor, amikor az Szt. szerint ezen követeléssel kapcsolatosan […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. augusztus 22-én (41-42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 836
[…] fizetett összeget a "B" kft.-vel szembeni követelésként köteles kimutatni (T 364 – K 384), tehát a fizetéskor az közvetlenül nem terheli az eredményt. A mérleg-fordulónapi értékeléskor – természetesen – ezen követelést is minősíteni kell (a "B" kft. mikor és milyen részletekben fizeti meg, egyáltalán megfizeti-e a helyette törlesztett hitelt, illetve kamatot), és a minősítésnek megfelelően kell értékvesztést elszámolni, vagy behajthatatlan követelésként, esetleg elengedett követelésként leírni. Az elszámolt értékvesztés már terheli az eredményt, sőt azzal a társaságiadó-alapot is növelni kell. A behajthatatlan követelés elszámolásának szigorú és dokumentálandó követelményei vannak, míg az elengedett követelés olyan rendkívüli ráfordítás, amely szintén növeli a társaságiadó-alapot. A leírtakból következően, az "A" kft.-nél az eredmény nem a "B" kft. tartozásának megfizetésekor romlik, hanem akkor, amikor az Szt. szerint ezen követeléssel kapcsolatosan […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
