Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. szeptember 5-én (43. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 858

[…] kamat a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. A kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel (kölcsön) után kifizetett kamat és/vagy az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során fizetett kamat és/vagy árfolyamnyereség – ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is – a kifizetőnél együttesen legfeljebb évi 200 ezer forintot, az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek. Az előzőekben leírt feltételeknek meg nem felelő kifizetés az Szja-tv. 65. §-ának (2) bekezdése szerint a magánszemély egyéb jövedelmének számít. Ez vonatkozik a kérdésben feltett esetre is. Az Szja-tv. a saját rendelkezéseinek hatályát alárendeli a nemzetközi szerződéseknek. A kettős adóztatás tilalmát tartja be a törvény azzal, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyre, illetőleg a belföldi illetőségű magánszemély esetében a külföldről származó jövedelmére az Szja-tv. rendelkezéseit csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben előírásai megegyeznek a nemzetközi szerződésekben foglaltakkal. Ha valamely nemzetközi szerződés eltérő szabályt ad valamely jövedelem adókötelezettségére vagy a magánszemélyre, akkor az egyezmény elsőbbséget élvez, azaz az abban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha nemzetközi szerződés a külföldről származó jövedelem adóztathatóságát Magyarországon rendeli el, akkor erre a jövedelemre általában ugyanazokat az adózási szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldről származó jövedelemre. Az 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet rendelkezik a Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Washingtonban, az 1979. évi február hó 12. napján […]