Szóróajándék elszámolása, adózása
Kérdés
Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. október 24-én (46. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 907
[…] ellenében), természetbeni juttatásként – a személyi jellegű egyéb kifizetések között – kell elszámolni (T 559 – K 261) akkor, ha az átadás természetes személy (magánszemély) részére történik. Véleményünk szerint, a kérdésben leírtak mellett, a szóróajándék nem minősül az Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének e) pontja szerinti üzleti ajándéknak. A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog, és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget. A kérdésben szereplő termékek mennyisége meghaladja az áruminta mennyiségi korlátját. Ez indokolja az előbbiekben leírt elszámolást. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján a térítés nélkül átadott eszköz (az adott esetben a szóróajándék) könyv szerinti (a 8891. számlán elszámolt) értékével növelni kell az adózás előtti eredményt. A kérdésben szereplő nagykereskedelmi cég viszont csökkentheti is az adózás előtti eredményét a térítés nélkül kapott eszközök (a 9891. számlán véglegesen elszámolt) értékével, ha az átadó termelő cég belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (de nem ellenőrzött külföldi társaság) vagy magánszemély. (Természetesen, ez hitelt érdemlően dokumentált.) Ha a szóróajándékot magánszemélynek adják, akkor az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatásnak minősül. Ez esetben a termék – áfát is magában foglaló – piaci értéke alapján kell az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot, illetve az szja-t, az egészségügyi hozzájárulást megfizetni. (Az szja-t a személyi jellegű egyéb kifizetések, a többit a bérjárulékok között kell elszámolni.) Ha a szóróajándékot természetbeni juttatásként kell elszámolni, szja- és járulékfizetési kötelezettség terheli, akkor a Tao-tv. szerint annak összegével az adózás előtti eredményt nem kell növelni. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a térítés nélküli eszközátadás (ideértve a természetbeni juttatásként történt átadást is) termékértékesítésnek minősül, és ebből következően áfafizetési kötelezettség is terheli (amelyet – ha az átvevő azt nem téríti meg – elengedett követelésként kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni). Ez utóbbi elszámolás feltétele, hogy az így átadott termék (illetve a termék alkotórészeinek) beszerzéséhez, importálásához, térítés nélküli […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. október 24-én (46. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 907
[…] ellenében), természetbeni juttatásként – a személyi jellegű egyéb kifizetések között – kell elszámolni (T 559 – K 261) akkor, ha az átadás természetes személy (magánszemély) részére történik. Véleményünk szerint, a kérdésben leírtak mellett, a szóróajándék nem minősül az Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének e) pontja szerinti üzleti ajándéknak. A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog, és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget. A kérdésben szereplő termékek mennyisége meghaladja az áruminta mennyiségi korlátját. Ez indokolja az előbbiekben leírt elszámolást. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján a térítés nélkül átadott eszköz (az adott esetben a szóróajándék) könyv szerinti (a 8891. számlán elszámolt) értékével növelni kell az adózás előtti eredményt. A kérdésben szereplő nagykereskedelmi cég viszont csökkentheti is az adózás előtti eredményét a térítés nélkül kapott eszközök (a 9891. számlán véglegesen elszámolt) értékével, ha az átadó termelő cég belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (de nem ellenőrzött külföldi társaság) vagy magánszemély. (Természetesen, ez hitelt érdemlően dokumentált.) Ha a szóróajándékot magánszemélynek adják, akkor az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatásnak minősül. Ez esetben a termék – áfát is magában foglaló – piaci értéke alapján kell az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot, illetve az szja-t, az egészségügyi hozzájárulást megfizetni. (Az szja-t a személyi jellegű egyéb kifizetések, a többit a bérjárulékok között kell elszámolni.) Ha a szóróajándékot természetbeni juttatásként kell elszámolni, szja- és járulékfizetési kötelezettség terheli, akkor a Tao-tv. szerint annak összegével az adózás előtti eredményt nem kell növelni. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a térítés nélküli eszközátadás (ideértve a természetbeni juttatásként történt átadást is) termékértékesítésnek minősül, és ebből következően áfafizetési kötelezettség is terheli (amelyet – ha az átvevő azt nem téríti meg – elengedett követelésként kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni). Ez utóbbi elszámolás feltétele, hogy az így átadott termék (illetve a termék alkotórészeinek) beszerzéséhez, importálásához, térítés nélküli […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
