Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése
Kérdés
Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. május 29-én (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1273
[…] építési ideje későbbi, akkor az ingatlan 2003. évi elidegenítése esetén nincs adófizetési kötelezettség, ugyanis az elidegenítés és a földingatlan szerzése között több mint 15 év telt el (a szerzéstől számított 15. évben a csökkentés már 100 százalék, így nem keletkezik jövedelem). Egyébként az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló szerződést, okiratot, bírósági hatósági határozatot a földhivatalhoz benyújtották. A kérdésből nem állapítható meg, hogy az ügyfél társas vállalkozás, egyéni vállalkozó vagy természetes személy. Amennyiben társas vállalkozás, akkor az Szt., az Áfa-tv. hatályos előírásából az következik, hogy az értékesítésről kiállított számlában külön-külön kell feltüntetni a telek, illetve a lakóház eladási árát, külön-külön, hogy az értékesítés tárgyi adómentes vagy adóköteles (a lakóingatlant esetenként terhelheti áfafizetési kötelezettség is). Hasonlóképpen kell eljárni az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál is. Amikor felvetődik a kérdés, meg kell-e bontani a számlát telekre és a rajta lévő épületre, akkor arra is kell gondolni, hogy a vevőnek akár társas vállalkozás, akár egyéni vállalkozó, az eszközöket a számla alapján (számla hiányában a szerződés alapján) kell nyilvántartásba […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. május 29-én (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1273
[…] építési ideje későbbi, akkor az ingatlan 2003. évi elidegenítése esetén nincs adófizetési kötelezettség, ugyanis az elidegenítés és a földingatlan szerzése között több mint 15 év telt el (a szerzéstől számított 15. évben a csökkentés már 100 százalék, így nem keletkezik jövedelem). Egyébként az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló szerződést, okiratot, bírósági hatósági határozatot a földhivatalhoz benyújtották. A kérdésből nem állapítható meg, hogy az ügyfél társas vállalkozás, egyéni vállalkozó vagy természetes személy. Amennyiben társas vállalkozás, akkor az Szt., az Áfa-tv. hatályos előírásából az következik, hogy az értékesítésről kiállított számlában külön-külön kell feltüntetni a telek, illetve a lakóház eladási árát, külön-külön, hogy az értékesítés tárgyi adómentes vagy adóköteles (a lakóingatlant esetenként terhelheti áfafizetési kötelezettség is). Hasonlóképpen kell eljárni az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónál is. Amikor felvetődik a kérdés, meg kell-e bontani a számlát telekre és a rajta lévő épületre, akkor arra is kell gondolni, hogy a vevőnek akár társas vállalkozás, akár egyéni vállalkozó, az eszközöket a számla alapján (számla hiányában a szerződés alapján) kell nyilvántartásba […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
