Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vételáron kell a könyvekben kimutatni.Ez esetben a névérték és a beszerzési érték közötti különbözet az állampapír beváltásakor, értékesítésekor realizálódik, a beszerzési értéknél magasabb értéken történő beváltáskor, értékesítéskor a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Krízisbiztosítási hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A 68/2020. (XII. 23.) AM rendelet szerint fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás összege 53. Egyéb költségnek vagy 86. Egyéb ráfordításnak minősül? Az eredménykimutatás melyik sorában szerepeltetendő?
Részlet a válaszából: […] ...a 86. számlacsoportban (célszerűen a 869. számlán), és az eredménykimutatásban az Egyéb ráfordítások soron kimutatni, mint az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetést, amely a rendszeres tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése

Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a cég különböző gépeket szerez be külföldről, továbbértékesítési céllal, így azokat nem helyezi üzembe, saját célra nem használja, bár azokon - a megrendelő (vevő) igényeinek megfelelően kötelező és nem kötelező jellegű -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Importelemet is tartalmazó láncügylet

Kérdés: Magyarország gépet vásárol Németországból, amelyet Törökországból fognak szállítani Magyarországra. Hogyan alakul a számlázás, milyen számlát fogadhatok be Németországból, ha Törökország rendezi a fuvarozást, vagy ha Magyarország rendezi a fuvarozást? "A": Törökország. "B": Németország. "C": Magyarország. "A"-ból jön "C"-be a vásárolt gép.
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetési helye Magyarország, abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az importáló a magyar fél.A fuvarozással egybekötött termékértékesítések főszabályát az Áfa-tv. 26. §-a fogalmazza meg. Eszerint abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Termékek részletezése számlamellékletben

Kérdés: A helyes számlázással kapcsolatban alakult ki partnerünkkel az alábbi értelmezési vita. Cégünk a kibocsátott számlát visszautasította, mert a számlán egy tételként szerepelt a "Tárgyi eszközök értékesítése melléklet szerint" szöveg. Az értékesített eszközök tételenkénti megnevezését, mennyiségét, egységárát, tételenkénti összegét, áfakulcsát, áfáját és áfás végösszegét több tucat eszköz esetében a számlához csatolt mellékletben küldte meg a számlakibocsátó. Jogos volt-e, hogy szabálytalannak minősítettük a nekünk elküldött számlát?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű, hogy a számlát nem az Áfa-tv. előírásainak megfelelően állították ki, mivel az Áfa-tv. nem ismeri a tárgyi eszközök értékesítését, csak termékértékesítésről rendelkezik. Tehát a számlán szereplő szöveg nem felel meg a törvényi követelménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény általános szabályaiból (elsősorban a számviteli alapelvekből) az következik, ha térítés ellenében történik az értékesítés (ilyen a beszámítás is), akkor indokolt a piaci értéken történő értékesítés (euró értékesítésekor is). Ezért kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Váltó kiállítása kötelezettség teljesítésére

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?
Részlet a válaszából: […] ...átadásával, melyet a számviteli törvény 72. § (4) bekezdés a) pontja és 77. § (3) bekezdés e) pontjának az előírása alapján értékesítésként kell elszámolni. Az átadott eszközt az átadás időpontjával kell értékesítésként elszámolni, ezzel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Számlázás térítés nélküli átadásnál

Kérdés: Térítés nélküli átadás (ingyenes juttatás) esetén hogyan kell szabályosan kiállítani a számlát? A felszámított áfát megállapodás alapján a vevő nem fizeti meg. Mi a helyes számlakiállítás, mi lesz a számla végösszege? Helyes-e, ha a fizetendő áfa alapja, az eszköz piaci értéke csak tájékoztató adat a számlában? Mi lesz a számla végösszege, az áfa összege vagy az áfával növelt piaci érték, és ez esetben megjegyzésben feltüntetve az ingyenes átadást, és hogy pénzügyi teljesítést nem igényel a számla? Amennyiben áfalevonási jog hiányában áfát nem kell felszámítani, helyes-e, ha a számla végösszege nulla forint, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy számlát állít ki az ingyenes átadásról, mivel ezt semmilyen jogszabály nem tiltja?
Részlet a válaszából: […] ...volt levonható, akkor az átadás megvalósulásakor nem valósul meg az Áfa-tv. 11. §-a szerinti, ellenérték fejében teljesített termékértékesítésként kezelendő ügylet, így nem kell az Áfa-tv. fenti szabályainak megfelelő bizonylatot kiállítani. Mindazonáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Eszközátadás térítés nélkül a tulajdonos önkormányzatnak

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?
Részlet a válaszából: […] ...hiányára utal. Kezdjük a végén:Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt ... más tulajdonába ingyenesen átengedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor

Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
Részlet a válaszából: […] ...az az osztalék, amelynek fedezete, az eredménytartalék létrehozásában nem vett részt? Ezért helyesen jártak el akkor, amikor az üzletrész értékesítésekor az adásvételi szerződésben a még ki nem fizetett osztalékról nem rendelkeztek.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
1
2
3
229