Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények

Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének az előírása szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Bekerülési érték módosítása a Tao-tv. szerint

Kérdés: 2013. január 1-jétől a számvitelben könyvelhető a transzferár-korrekció év végén utólagos módosításként, és nem kell alkalmazni a Tao-tv. szerinti adóalap-módosítást. A számviteli törvény szerint ezt az eredetügylet módosításaként kell könyvelni. Hová kell könyvelni abban az esetben, ha a korrekció nem rendelhető konkrét eredeti ügylethez, hanem ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel kerül megállapításra, ahol a viszonyítás: üzemi nyereség/összes költség? Az ellenérték-korrekciókat eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás-igénybevétel esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján.
Részlet a válaszából: […] ...az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás-igénybevétel esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az utólagos módosításról kiállított számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Az Szt. 60. §-a (5/a) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A cím szerinti törvényhely alkalmazása esetén helyesen számol-e a programunk a következő devizás végszámla értékesítés árbevételének könyvelésekor?
Előlegszámla (árfolyam [400 Ft/HUF]): 1000 EUR + 27% áfa (270 EUR) = 1270 EUR
Végszámla (árfolyam [420 Ft/HUF]): 1500 EUR +27% áfa 405 EUR = 2405 EUR
Értékesítés árbevétele:
– előlegre jutó árbevétel: 1000 EUR × 400 Ft/EUR = 400.000 Ft
– maradék árbevétel: 1500 EUR – 1000 EUR = 500 EUR × 420 Ft/EUR = 210.000 Ft
Így az árfolyam adott tételnél: 610.000Ft / 1500 EUR = 406,7 Ft/EUR lesz.
Ha a végszámla tételét mennyiségi okokból helyesbíteni akarjuk, és így változik a tétel nettó és áfaértéke, mi a helyes eljárás? Mire kell figyelni árfolyam szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...árbevétel-elszámolást nem lehet összekeverni, semmiféle átlagszámítási kötelezettség nincs!A kérdés szerinti példa levezetése:− az értékesítés árbevétele egy összegben könyvelendő a végszámla alapján (a törvény nem ismer előlegre jutó árbevételt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Bérbe adott irodaház értékesítése

Kérdés: A cég a tulajdonában lévő irodaházát bérbeadás útján hasznosítja. Mivel az eladással kapcsolatos tárgyalások még 2024. év végén is folyamatban voltak, és a tranzakció nem volt fix, 2024. év végén még az irodaház a benne lévő eszközökkel együtt a tárgyi eszközök között szerepelt a főkönyvben és a beszámolótervezetben is. A társaság ezen épületet piaci értéken tartja nyilván a könyvekben, tehát értékhelyesbítés és értékelési tartalék is szerepelt a könyveiben. Ezen épületet a 2024. évi nyilvántartott piaci értékkel (a könyv szerinti érték és az értékhelyesbítés összegével együtt) át kell-e sorolni a készletek közé 2024. év végével, figyelembe véve, hogy a mérlegkészítés dátuma 2025. január 5-e, az eladás pedig ezt követően 2025. tavasszal történt meg? Esetleg a forgóeszközök közé történő átsorolást a bérbeadás ténye kizárhatja, hiszen a bérleti szerződések is hosszú távra köttettek? További amennyiben a készletek közé történő átsorolást végre kell hajtani, akkor az megtehető-e az ingatlan piaci értékén, vagy előtte az eddig elszámolt értékhelyesbítést vissza kell írni, és a készletek között csak könyv szerinti értéken kimutatott tárgyi eszköz szerepelhet? Az átsorolás tényét befolyásolhatja-e, hogy a beszámoló nem a vállalkozás folytatásának elve szerint készül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés olvasásakor az olvasó meglepődik azon, hogy egy konkrét eszköz értékesítése kapcsán miként fogalmazódik meg az egymásnak ellentmondó megoldás. A határozatlanságot újabb és újabb kérdésekre kapott válaszokkal mindenképpen indokolt csökkenteni.Az Szt. 23...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: Társaságunk több éve végrehajtónak adta át egy magánszeméllyel szemben fennálló követelésének behajtását. A napokban írásban közölte a végrehajtó, hogy a Vht. 52. § d) pontja szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Valóban nem foglalt le semmit. A hatályos törvényi előírások alapján ezen dokumentum olyan behajthatatlan követelésnek minősül, amelyhez nem tartozik társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 4/a. pontja szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, … kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.Az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Tulajdonjogtól eltérő vagyonjogi megállapodás

Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás nem tekinthető alapnak az szja-bevallásban az ingatlan eladásából szerzett jövedelem kiszámításánál, mivel az ingatlan értékesítése előtt nem módosították a tulajdoni arányokat, erről szóló érvényes szerződést nem nyújtottak be az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Tároló használati jogára előre fizetett összeg

Kérdés: A társaság társasház megépítésébe kezdett, amely társasház lakásait és parkolóit a társasház megépítését követően adja a vevők birtokába. A társaság már több vevővel kötött adásvételi szerződést a társasház megépítése alatt, mely vevők vételárrészleteket fizettek a társaságnak. Mivel a vételárrész-megfizetések mögött a birtokba adásig nem áll fenn termékértékesítés, így a vevők által fizetett vételárrészek előlegként kezelendők. A társasház építése még nem fejeződött be, így a lakások és parkolók birtokba adása sem történt meg. Viszont a társaság a társasházhoz a társasház részeként megépült tároló használati jogát is értékesíteni akarja a vevők felé. Tenné ezt akként, hogy azon vevők, akik lakást és/vagy parkolót vásároltak, azok kaphatnak tárolóhasználati jogot. Azaz a tárolóhasználati jog önmagában nem forgalomképes, csak a megvásárolt lakással együtt. A lakás adásvételi szerződésében nem szerepel a tároló használati joga, erről külön szerződés született, a tároló kapcsán földhivatali bejegyzés sem fog történni. A használati jog a birtokba adással egyidejűleg nyílik meg. Ebben az esetben, ha a lakás birtokba adása előtt a tároló vételára megfizetésre kerül, akkor ebben az esetben a tároló vonatkozásában megfizetett vételár tekinthető-e előlegnek annak okán, hogy a birtokba adás még nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] Viszonylag egyszerű kérdést túlzottan bonyolult módon fogalmazott meg a kérdező akkor, amikor a lakások vevői által előre (a birtokba adás előtt) fizetett vételárrészek előlegkénti kezelését kifogástalan módon vezette le.Hasonló módon kell eljárni a tároló használati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Mérlegtételek értékelése

Kérdés: Az éves beszámoló összköltségeljárással készített eredménykimutatása esetében a 17. és 22. soroknál szereplő „ebből: értékelési különbözet” sorokon milyen értékelési különbözeteket kell kimutatni? Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a devizás átértékelések miatti különbözeteket is itt kell kimutatni. Véleményünk szerint azonban ezen részletező sorokban csak az Szt. 59/A. – 59/F. §-okban írt pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékeléséhez kapcsolódó átértékelést kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy véleményükkel nem lehet egyetérteni. Az éves beszámoló készítésekor általános szabály, hogy a mérlegtételeket értékelni kell, az értékeléskor keletkező, az eredményt érintő különbözeteket pedig ki kell mutatni. A pénzügyi műveletekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Szolgáltatás bekerülési értéke alacsonyabb az eladási árnál (iparűzési adó)

Kérdés: A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy szolgáltatást magasabb összegben vásárolunk meg, mint amennyiért azt tovább tudjuk számlázni? Konkrétan: ha a bejövő számla értéke meghaladja a továbbszámlázott összeget, akkor a hipaalap csökkentéseként csak a ténylegesen továbbszámlázott (változatlan formában továbbított) rész vehető figyelembe? Könyvelés szempontjából csak a továbbszámlázott értéknek megfelelő összeget kellene közvetített szolgáltatásként kimutatni a ráfordítások között, a maradékot pedig igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni? Van erről valamilyen hivatalos, írásos forrás (jogszabály, NAV-állásfoglalás), amely ezt a gyakorlatot egyértelműen alátámasztja?
Részlet a válaszából: […] ...értelemben valójában az eladott áruk beszerzési értéke számviteli kategóriának felel meg, azzal a különbséggel, hogy az ügylet (értékesítés céljából való beszerzés) tárgya szolgáltatás, s nem áru (anyag). Ennélfogva a gazdasági élet természetes rendjével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Alanyi adómentes vállalkozó külföldön igénybe vett szolgáltatásainak áfája

Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?
Részlet a válaszából: […] ...alanyi adómentességet választott, akkor az ebben a tagállamban teljesített ügyletei (pl. szolgáltatásnyújtás, Közösségen belüli távértékesítés) mentesek az adó alól.Az alanyi adómentes adóalany által a külföldi teljesítési helyű szolgáltatásnyújtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
1
2
3
252