Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. július 24-én (64. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1340

[…] gazdálkodó a hozamot megkapta, az árfolyam-különbözetet realizálta. Ebből következően a befektetési alapok által év végén közölt nettó eszközértéket csak tájékoztató információnak lehet (és kell) tekinteni, annak alapján nem szabad hozamot megállapítani és könyvelni. A hivatkozott előírás első felében a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozamról van szó. Itt azért van névérték, mert a befektetési alap csak a befektetési jegyek névértékét ismeri, ahhoz tud viszonyítani, a befektetési jegy könyv szerinti értékéről nincs (de nem is kell, hogy legyen) információja. A befektető a megkapott hozamot könyveli a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, a hozam jóváírása után sem változik a befektetőnél a könyv szerinti érték. (Egy könyvelési tétel van: T 384 – K 9735.) Amikor viszont a befektető a befektetési jegyet eladja vagy beváltja, akkor a könyvekből a könyv szerinti értéket (ez a névértékkel azonos is lehet) kell hogy kivezesse. A kapott összeg viszont magában foglalhat hozamot is (ha a nettó eszközérték több, mint a névérték), de nem a hozamot kell megállapítani, hanem azt, hogy a befektetési jegy eladása, illetve beváltása során a nettó eszközérték több vagy kevesebb, mint a könyv szerinti érték, és a különbözetet kell árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként elszámolni. (Ez esetben könyvelni kell a könyv szerinti érték kivezetését: T 8712 – K 17, továbbá a kapott nettó eszközértéket: T 384 – K 9735, majd […]