Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] Az OTP-s pénzpiaci befektetési jegyek is olyan eszközök, amelyek beszerzésekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni, azaz rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés:

A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?

Részlet a válaszából: […] Az OTP pénzpiaci befektetési jegyek is olyan eszközök, amelyek beszerzésekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni, azaz rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Értékpapírok árfolyam-különbözete

Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés nem tartalmazza a lényeget, azt, hogy milyen értékpapírról van szó. A gyakorlatban értékpapírnak nevezik a részvényeket, az üzletrészeket, a befektetési jegyeket, a klasszikus értékpapírokat. Ezek között vannak olyanok, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Részvények, befektetési jegyek bekerülési árfolyama

Kérdés:

Cégünk befektetési céllal különböző részvényeket, befektetési jegyeket vásárolt. Az értékpapírok euró- és USD-alapúak. Melyik napon érvényes árfolyamot kell használnunk a bekerülési érték meghatározásakor, a kereskedelmi napon érvényes árfolyamot, vagy az elszámolási napi árfolyamot, amikor a befektetési számlánkról levonják a papírok ellenértékét?

Részlet a válaszából: […] Az euró- és USD-alapú részvények, befektetési jegyek vásárlása esetén is az Szt. 60. §-ának (1) bekezdésében leírtak szerint kell eljárni. Ezen előírás szerint: a külföldi pénzértékre szóló ... befektetett pénzügyi eszközt (részvényt), értékpapírt ... a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Devizában vásárolt befektetési jegyek átértékelése

Kérdés: A devizában vásárolt befektetési jegyeket át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy csak akkor kell, ha a befektetési jegyek beváltásakor a cég devizát kap, kamatfizetéskor a kamatot devizában kapja, devizában írják jóvá.Forintban kibocsátott befektetési jegyet is lehet devizáért vásárolni, de ezeket csak egyszer, a vételkor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2019. 02. 20-án zárt végű hitelviszonyt megtestesítő befektetési jegyeket vásárolt. A bekerülési értéke 100 egység, 2019. 12. 31-én az alap által megadott nettó eszközérték 160 egység. Milyen módon kell és szükséges átértékelni a befektetési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az óvatosság számviteli alapelvet a befektetési jegyek esetében is alkalmazni kell. Ebből az következik, hogy csak a biztos nyereséget lehet kimutatni az év végi értékelés során is.Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Befektetési jegy átértékelése

Kérdés: Átértékelhetők-e a befektetési jegyek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés túlzottan rövid, nem szól arról, hogy milyen gazdasági eseményhez kapcsolódóan tették fel a kérdést.A számviteli alapelvek – főszabályként – nem teszik lehetővé az eszközök átértékelését, átértékelés alatt az eszközök felértékelését. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában

Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben mintha összekeverednének a különféle jogalanyok, úgymint a befektetési alap (ingatlanalap), az alapkezelő társaság, az ingatlant működtető (szálláshely-üzemeltető) társaság, továbbá a bizalmi vagyonkezelésbe adott kezelt vagyon adóalanyisága, tevékenysége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Kockázatitőke-jegy, befektetési jegy bekerülési értéke

Kérdés: Az Szt. 49. §-ához hasonlóan kell-e eljárni a 3. §-ban megfogalmazott kockázatitőke-jegy, befektetési jegy tulajdonosának is a bekerülési, beszerzési érték megállapításakor?
Részlet a válaszából: […]

A válasz röviden az, hogy igen, jellemzően az azok vásárlásakor fizetett ellenérték (vételár) lesz a bekerülési (beszerzési) érték.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Befektetési jegyek nem realizált hozama

Kérdés: A kft. európénzpiaci befektetési jegyet és tőke­garantált pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. A befektetési jegyek forgalmában év közben nem volt változás. Év végén a banki kivonaton és a külön ügyfélkimutatáson tájékoztatásul közlik a befektetési jegyekre vonatkozó nem realizált hozamot. A befektetési jegyek év végi nem realizált hozama elhatárolásként a pénzügyi bevételek között elszámolható?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem határolható el.A számviteli törvény 2015. évben hatályos 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
1
2
3