Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott befektetési jegy tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2019. 02. 20-án zárt végű hitelviszonyt megtestesítő befektetési jegyeket vásárolt. A bekerülési értéke 100 egység, 2019. 12. 31-én az alap által megadott nettó eszközérték 160 egység. Milyen módon kell és szükséges átértékelni a befektetési jegyeket?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének b) pontja alapján az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni a befektetési jegyek hozamát.A számviteli törvény előírásából tehát az következik, hogy csak akkor lehet (illetve kell) a befektetési je­gyek nettó eszközértéke és névértéke közötti - bevételjellegű - különbözetet elszámolni, ha azt a befektetési jegyet vásárló társaság már megkapta. Ha a befektetési jegyek hozamát a társaság a mérlegkészítés időpontja előtt megkapta, akkor a megkapott hozamból a befektetés évére (2019. évre) járó összeget arányosan kell a fentebb már említett számlákon elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben. (Az arányosításnál a befektetés időpontjától 12. 31-ig terjedő időtartamot kell a kifizetésig, a hozam megkapásáig a befektetés időpontjából számított időtartamhoz viszonyítani.)A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 127. §-a a befektetők részére történő kifizetéseket szabályozza. E szerint a befektetési alap futamideje alatt a befektetésialap-kezelő a befektetési alap eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő kamatfizetés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8341
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Befektetési jegy átértékelése

Kérdés: Átértékelhetők-e a befektetési jegyek?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a terven felüli értékcsökkentés, az elszámolt értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet - az Szt. 58. §-ának (5) bekezdése szerint - a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.A piaci értéken értékelhető eszközök között nem szerepelnek az értékpapírok, a befektetési jegyek. Így a kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy a befektetési jegyek nem értékelhetők át, még értékhelyesbítés-értékelési tartalék kimutatásával sem. Ennek oka -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7860
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Befektetési jegyek nem realizált hozama

Kérdés: A kft. európénzpiaci befektetési jegyet és tőke­garantált pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. A befektetési jegyek forgalmában év közben nem volt változás. Év végén a banki kivonaton és a külön ügyfélkimutatáson tájékoztatásul közlik a befektetési jegyekre vonatkozó nem realizált hozamot. A befektetési jegyek év végi nem realizált hozama elhatárolásként a pénzügyi bevételek között elszámolható?
Részlet a válaszból: […]összegét, eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét [forgatási célú befektetés esetén ezeket a hozamokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni].A számviteli törvény 2016-ban kezdődő üzleti évtől érvényes előírása is hasonlóan fogalmaz az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában.A hatályos, illetve a 2016-tól hatályos számviteli elő­írások alapján a befektetési jegyek esetében a kapott hozamot, az eladáskor, a beváltáskor realizált hozamot lehet a pénzügyi műveletek - törvényben nevesített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6857
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Befektetési jegyek értékelése a befektetési alap beolvadása esetén

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdonában van 100 darab "A" Befektetési alap (kollektív befektetési forma) befektetési jegye. A befektetési jegyek bekerülési értéke 100 egység. Az "A" Befektetési alap beolvadt a "B" Befektetési alapba. A beolvadás napjára vonatkozó piaci érték alapján az alapkezelő meghatározta a cserearányokat. Értékpapírszámlánként a befektetési jegyek cseréje megtörtént. A 100 darab "A" befektetési jegy helyett kaptunk 96 darab "B" befektetési jegyet. A befektetési jegyek piaci értéke a beolvadás napján 108 egység. Jól gondoljuk, vállalkozásunknak csak az analitikában kell követnie a jegyek cseréjét?
Részlet a válaszból: […]beváltásakor kell a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet a pénzügyi műveletek bevételei, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai között elszámolni. A befektetési jegyek beolvadás utáni cseréje nem minősül sem értékesítésnek, sem beváltásnak. Így a csere során mutatkozó különbözetet sem kell könyvelni.Az Szja-tv. 65. §-ának (6) bekezdése - magánszemélyek vonatkozásában - egyértelműen fogalmaz: "Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6797
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket - amelyeknek naponta változhat az árfolyama - hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
Részlet a válaszból: […]által kibocsátott befektetési jegyet, amelyet a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között kell szerepeltetni. Ezért a befektetési jegyek értékpapírok vagy részesedések, amelyek év végi értékelése során az Szt. 54. §-ának (4), illetve (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel az 54. § (5), illetve (2) bekezdésében foglaltakra is. Ez azt jelenti, hogy ha ezen befektetési jegyek könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteség jellegű - különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, akkor értékvesztést kell elszámolni. Nyilvánvaló, hogy a naponta változó árfolyamhoz nem lehet viszonyítani. A válasznál feltételezzük, hogy a befektetési jegy forintra szól.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5421
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Befektetési jegyek értékelése

Kérdés: A társaság nemzetközi részvényalapba helyezte szabad pénzeszközeit, hosszú távra. Az ismert nemzetközi pénzügyi helyzet miatt a részvényalapok árfolyama több mint 30 százalékkal csökkent 2008. december 31-re. Értékvesztést kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az értékvesztés összege hogyan befolyásolja a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszból: […]kibocsátottakat pedig a tulajdoni részesedést jelentő befektetések között. A részvényalapokba elhelyezett szabad pénzeszközöket is - az előbbieknek megfelelően - vagy az értékpapírok, vagy a részesedések között kell szerepeltetni, és év végén az Szt. 54. §-ának (4), illetve (1) bekezdése alapján kell értékvesztést elszámolni. Az értékvesztés összegszerű meghatározása során figyelembe kell venni az Szt. 54. §-ának (5), illetve (2) bekezdésében foglaltakat is. Az értékpapírok, a befektetések (részesedések) értékvesztését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4117
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Társaságunk Pénzpiaci Alap befektetési jegyet vásárolt. A letéti igazoláson szereplő adatok: piaci érték (ennyiért vettük): 34 400 000 Ft; kibocsátáskori érték 20 000 000 (20 000 000 db); piaci ár 1,72 Ft/db. A bank által visszaigazolt december 31-ei piaci ár: 1,82 Ft/db. A befektetési jegyet hogyan könyveljük és szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszból: […]elszámolásokban jellemzően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni - nem minősíthetők kamatozó értékpapírnak. Ezért a vételár és a névérték közötti különbözettel nem kell a kamatbevételeket a vásárláskor csökkenteni, de a különbözettel a vételár sem csökkenthető, és nem mutatható ki például az aktív időbeli elhatárolások között sem. A befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolásokról részletesen írtunk a Számviteli Levelek 130. számában, a 2633. kérdésre adott válaszban. A válaszból következik, a befektetési jegyeknél az értékesítést, a beváltást megelőzően csak akkor lehet (kell) kamatbevételt (kamatráfordítást) elszámolni, ha azt ténylegesen megfizették, illetve ha tárgyévre járó hozamot a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2812
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszból: […]realizált hozamot [forgatási célú befektetés esetén ezt a tételt az egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegű bevételek között kell figyelembe venni]. Az Szt. 85. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján pedig a fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni, befektetési jegyeknél a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget. A hivatkozott számviteli előírásokból következik, hogy befektetési jegyeknél a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet csak a befektetési jegyek értékesítésekor, illetve beváltásakor lehet (szabad) a befektetett pénzügyi eszközök bevételei, ráfordításai között elszámolni (eladási ár: T 384 - K 9735, illetve a névérték: T 384 - K 9735; a könyv szerinti érték kivezetése: T 8712 - K 185, majd a kisebbik összeg átvezetésével meg kell állapítani, hogy az értékesítés, a beváltás árfolyamnyereséggel vagy árfolyamveszteséggel járt: T 9735 - K 8712; ha az átvezetés után a 9735. számlán van egyenleg, akkor árfolyamnyereség, ha a 8712. számlán, akkor árfolyamveszteség). Valószínűsíthető, hogy az adott esetben a befektetési jegy eladásakor is árfolyamnyereség realizálódik, a befektetési jegyek beváltásakor biztosan. A befektetési jegyeknél a futamidő alatt az értékesítést, a beváltást megelőzően kamatbevételt elszámolni (bármilyen jogcímen) csak akkor lehet, ha azt ténylegesen megfizették (T 384 - K 9735), illetve ha a tárgyévre járó hozamot a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között megfizették (T 3913 - K 9735). Ebből következően a befektetési jegyek könyv szerinti értéke, illetve névértéke és nettó eszközértéke közötti különbözetet tényleges hozamfizetés nélkül nem lehet könyvelni, a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között elszámolni. A befektetési jegyek hozamának sajátos formája az, amikor a befektetésialap-kezelő a tőke megóvására és hozamfizetésre tesz ígéretet. A hozamfizetés évente egy vagy több alkalommal is meghirdethető. Ilyenkor az alapnak a kifizetés napján érvényes nettó eszközértéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2633
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Befektetési jegy

Kérdés: OTP-s befektetési jegy eladása áfakörbe tartozik-e? Ha igen, akkor az eladási ár vagy az árfolyamnyereség az áfa alapja?
Részlet a válaszból: […]teljesítés ellenértéke. Ebből viszont az következik, hogy a befektetési jegyek értékesítésekor a tárgyi adómentesség az eladási árra vonatkozik. A számviteli elszámolásokban a befektetési jegyeknek a befektetési alapnak történő eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot a befektetett pénzügyi eszközök kapott kamataként, illetve veszteség esetén fizetett kamatként kell elszámolni, a befektetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1939
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Befektetési jegyek realizált hozama

Kérdés: Nyílt végű befektetési jegy eladásakor a nettó eszközérték különbözeteként realizált hozam kamatnak minősül-e?
Részlet a válaszból: […]eladásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot [forgatási célú befektetés esetén ezt a tételt az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni]. Az Szt. 85. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni a befektetési jegyeknél a befektetési alapnak történő eladáskor a nettó eszközérték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1509
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést