Üzlethelyiség részbeni átengedése
Kérdés
Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. március 18-án (79. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1648
[…] függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét. (A Tao-tv. 2. számú melléklete II. része szerinti leírási kulcsa 6,0 százalék.) A másik cég hozzájárulhat az idegen ingatlanon (a bérleményben) végzett beruházáshoz, azonban ezt csak végleges fejlesztési pénzeszközök átadásával teheti meg. (A másik cég nem bérlő, így nála nem lehetett idegen ingatlanon végzett beruházás.) A kérdező cég a másik cégtől kapott összeget mint fejlesztési célú pénzeszközt rendkívüli bevételként számolja el a pénzmozgással egyidejűleg (T 384 – K 9894), majd – mint halasztott bevételt – időbelileg elhatárolja (T 9894 – K 4832), és az időbeli elhatárolást a költségként elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan (a kérdés alapján, annak harmadrészében) szünteti meg. A fejlesztési célú végleges pénzeszközök átadásakor az adózás előtti eredményt az átadónak az átadott összeggel növelnie kell, az átvevő viszont csökkenti az adózás előtti eredményt, de csak akkor, amikor az időbelileg elhatárolt összeg végleges elszámolására sor kerül a rendkívüli bevételek között. A kérdező cégnél a ténylegesen felmerült üzemeltetési költségek egyharmadát a másik cég a kérdező cég számlája alapján tudja megtéríteni. A kérdező cég számlája – ha a másik céggel kötött szerződést megfelelően módosítják – tartalmazhat közvetített szolgáltatást is, és természetesen tartalmazza a számlázott összeg utáni fizetendő áfát is. A kérdező cég a számla alapján árbevételt és fizetendő áfát számol el (T 311 – K 91-92, 467). A kérdés szerint a pénztárgép külön-külön mutatja a kérdező cég, illetve a másik cég termékei értékesítésének ellenértékét (valószínű külön az árbevételt is meg a fizetendő áfát is). Ez mindenképpen […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. március 18-án (79. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1648
[…] függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét. (A Tao-tv. 2. számú melléklete II. része szerinti leírási kulcsa 6,0 százalék.) A másik cég hozzájárulhat az idegen ingatlanon (a bérleményben) végzett beruházáshoz, azonban ezt csak végleges fejlesztési pénzeszközök átadásával teheti meg. (A másik cég nem bérlő, így nála nem lehetett idegen ingatlanon végzett beruházás.) A kérdező cég a másik cégtől kapott összeget mint fejlesztési célú pénzeszközt rendkívüli bevételként számolja el a pénzmozgással egyidejűleg (T 384 – K 9894), majd – mint halasztott bevételt – időbelileg elhatárolja (T 9894 – K 4832), és az időbeli elhatárolást a költségként elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan (a kérdés alapján, annak harmadrészében) szünteti meg. A fejlesztési célú végleges pénzeszközök átadásakor az adózás előtti eredményt az átadónak az átadott összeggel növelnie kell, az átvevő viszont csökkenti az adózás előtti eredményt, de csak akkor, amikor az időbelileg elhatárolt összeg végleges elszámolására sor kerül a rendkívüli bevételek között. A kérdező cégnél a ténylegesen felmerült üzemeltetési költségek egyharmadát a másik cég a kérdező cég számlája alapján tudja megtéríteni. A kérdező cég számlája – ha a másik céggel kötött szerződést megfelelően módosítják – tartalmazhat közvetített szolgáltatást is, és természetesen tartalmazza a számlázott összeg utáni fizetendő áfát is. A kérdező cég a számla alapján árbevételt és fizetendő áfát számol el (T 311 – K 91-92, 467). A kérdés szerint a pénztárgép külön-külön mutatja a kérdező cég, illetve a másik cég termékei értékesítésének ellenértékét (valószínű külön az árbevételt is meg a fizetendő áfát is). Ez mindenképpen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
