Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott bérlemény felújítása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Beruházás magánszemélytől bérelt bérleményben

Kérdés: Magánszemély üzlethelyiséget ad bérbe egyéni vállalkozónak, aki a gázt szeretné bevezettetni a bérelt ingatlanba. Megállapodnának abban, hogy a beruházás költségei fejében a bérlő nem fizet bérleti díjat. Kérdésem, hogy a bérbeadónak ebben az esetben is ki kell-e állítania a bérleti díjról a számlát és az szja-t is megfizetni, illetve a beruházást a bérbevevőnek vagy a bérbeadónak kell nyilvántartania?
Részlet a válaszból: […]bérleti díjat (a bérleti díj a magánszemély adóköteles bevétele lesz), de pénzügyileg addig a bérleti díjat (a beruházás számlázott értékét) nem kell rendezni, amíg annak összege el nem éri a beruházás számlázott értékét (a bérleti díj számlázott értékét). (Valójában beszámítják az egymással szembeni követelés összegébe az egymással szembeni kötelezettség összegét.) Az Szja-tv. szerint bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás. A kérdésben említett esetben a megállapodás alapján a beruházás költségei fejében a bérlő által nem fizetett bérleti díj (amelyet célszerű havi összegben is meghatározni) a bérbeadó javára, érdekében teljesített kiadás, tehát a beruházás költsége a bérbeadó bevétele. Ezután a bérbeadásra vonatkozó szabályok választásától függően személyi jövedelemadót kell fizetni. Választható az önálló tevékenységre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3782
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os értékcsökkenési leírási kulcsa? Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni saját vállalkozásban végzett beruházásként?
Részlet a válaszból: […]fejeződött be, a mérlegfordulónapon) a felújítás közvetlen önköltségét a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell állományba venni (T 162 - K 582), a felújítás befejezésekor - mint bérbe vett ingatlanon végzett felújítást - az épületek között aktiválni (T 123 - K 162). Az így aktivált épületérték alapján az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírást az általános előírások alapján kell megállapítani. A bérbe vett ingatlanon végzett felújításnál 16-17 év hasznos élettartam számításba vétele elfogadható. A Tao-tv. 2. számú melléklete szerinti, az idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6%-os leírási kulcsa a társasági adónál elszámolható értékcsökkenési leírás összegének meghatározása során alkalmazható. A bérelt ingatlanon végzett felújítás az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2367

3. találat: Üzlethelyiség részbeni átengedése

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszból: […]függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét. (A Tao-tv. 2. számú melléklete II. része szerinti leírási kulcsa 6,0 százalék.) A másik cég hozzájárulhat az idegen ingatlanon (a bérleményben) végzett beruházáshoz, azonban ezt csak végleges fejlesztési pénzeszközök átadásával teheti meg. (A másik cég nem bérlő, így nála nem lehetett idegen ingatlanon végzett beruházás.) A kérdező cég a másik cégtől kapott összeget mint fejlesztési célú pénzeszközt rendkívüli bevételként számolja el a pénzmozgással egyidejűleg (T 384 - K 9894), majd - mint halasztott bevételt - időbelileg elhatárolja (T 9894 - K 4832), és az időbeli elhatárolást a költségként elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan (a kérdés alapján, annak harmadrészében) szünteti meg. A fejlesztési célú végleges pénzeszközök átadásakor az adózás előtti eredményt az átadónak az átadott összeggel növelnie kell, az átvevő viszont csökkenti az adózás előtti eredményt, de csak akkor, amikor az időbelileg elhatárolt összeg végleges elszámolására sor kerül a rendkívüli bevételek között. A kérdező cégnél a ténylegesen felmerült üzemeltetési költségek egyharmadát a másik cég a kérdező cég számlája alapján tudja megtéríteni. A kérdező cég számlája - ha a másik céggel kötött szerződést megfelelően módosítják - tartalmazhat közvetített szolgáltatást is, és természetesen tartalmazza a számlázott összeg utáni fizetendő áfát is. A kérdező cég a számla alapján árbevételt és fizetendő áfát számol el (T 311 - K 91-92, 467). A kérdés szerint a pénztárgép külön-külön mutatja a kérdező cég, illetve a másik cég termékei értékesítésének ellenértékét (valószínű külön az árbevételt is meg a fizetendő áfát is). Ez mindenképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1648
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Felújított bérlemény visszaadása - természetbeni juttatás

Kérdés: A Számviteli Levelek 30. számában az 591. kérdésre adott válaszhoz, a bérelt ingatlanon végzett felújítás tulajdonos részére történő visszaadásához kapcsolódóan kérünk pontosítást. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő, ellenérték nélküli átadást is. Ebből következően a bérlemény visszaadásakor az azon végzett beruházás akkori nettó értéke után 25 százalék áfát be kell vallani és fizetni. A mi esetünkben magánszemély kapta vissza térítésmentesen a bérleményt, melyen jelentős átalakításokat és felújításokat végeztünk. A bérlemény visszaadásakor a bérelt ingatlanon végzett beruházás nettó értéke több millió forint volt. Mivel a bérbeadó a társaságnál biztosított magánszemély volt, a kérdéseink:- ha természetbeni juttatás, akkor a nettó érték után meg kell-e fizetni az áfát?- 11 százalék eho-t, vagy a visszaadás évében érvényes társadalombiztosítási járulékot kell fizetni?- munkaadóijárulék-fizetés is van?
Részlet a válaszból: […]jövedelem után a Tbj-tv. 20. §-a szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Mindezek alapján megállapítható, hogy a társaságnak a biztosított részére nyújtott természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kellett volna fizetnie. Az Ftv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszony alapján kifizetett és elszámolt, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. E jogszabályhely alapján a társaságnak a vele munkaviszonyban álló munkavállalók részére juttatott természetbeni juttatás értéke után 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetnie. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást (így a természetbeni juttatást is) akkor minősíti termékértékesítésnek, ha az adott esetben az átalakításhoz, a felújításhoz kapcsolódó, előzetesen felszámított áfa egészében vagy részben levonható. Ha tehát a bérlemény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1166