Értékvesztés elszámolása és visszaírása
Kérdés
A kft. 2 millió Ft összegű vevői követelésére értékvesztést számolt el a számvitelben 2002-ben 200 E Ft-ot, 2003-ban még 300 E Ft-ot, összesen 500 E Ft-ot. Helyesek-e az alábbi adóalap-korrekciók, ha a vevő 2002. év végén 120 napos késedelemben volt? Adóalap-korrekció 2002-ben: + 200 – 40 E Ft; 2003-ban: + 300 + 40 E Ft – 300 E Ft vagy – 500 E Ft? Ha mindig feloldanánk az elszámolt értékvesztést és újraképeznénk, akkor az adóalap-csökkentés 500 E Ft lenne.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. május 13-án (83. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1708
[…] értékvesztést a tárgyévben először visszaírják, majd ismételten értékvesztést számoljanak el legalább akkora összegben, mint az előző évben. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege, valamint az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdésének ny) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkentő tételként számításba vett összeg. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ny) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a követelésre az adóévben elszámolt értékvesztésnek a (9) bekezdés szerint elismert mértéke. A (9) bekezdés szerint az értékvesztés elismert mértéke az adóévben a követelésekre elszámolt értékvesztés, de legfeljebb az adóév utolsó napján késedelemben lévő követelések bekerülési értékének 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka, 180-360 napos késedelem esetén 5 százaléka, 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka. Így a kérdésben szereplő esetben 2002-ben az adózás előtti eredményt növelte 200 E Ft, mint elszámolt értékvesztés, és csökkentette a 2 millió Ft összegű követelés 2 százaléka, azaz 40 E Ft. 2003-ban az adózás előtti eredményt növelte 300 E Ft, mint elszámolt értékvesztés, továbbá 40 E Ft, mint ezen a jogcímen előző évi elismert adóalap-csökkentő tétel, és csökkenthette volna a 2 millió Ft összegű követelés 25 százaléka (hiszen az már 360 napon túli), azaz 500 E Ft, de ténylegesen csak 300 E Ft csökkentette, mert ilyen jogcímen csak az adóévben ténylegesen ráfordításként elszámolt – adóalapot növelő tételként figyelembe vett – értékvesztés összegében lehet adóalapot csökkentő összeg. Jobban járna-e a társaság, ha az előző üzleti évben elszámolt értékvesztést a tárgyévben, év elején vissza lehetne írni? Valóban jobban járna átmenetileg, mivel – az adott esetben – egyenlegében 200 E Ft-tal nagyobb összeggel csökkenthetné az adózás előtti eredményt, a következő üzleti évben viszont ennyivel nagyobb összegben kellene növelnie az adóalapot. Ha az Szt. 55. §-a alapján indokolt az értékvesztés elszámolása, akkor a követelésnek behajthatatlan követelésként való leírásakor is szükséges. A 2001. évi számviteli szabályozás-változást indokolta a gazdasági eseményeknek megfelelő könyvviteli elszámolás követelménye is. Az adós, a vevő minősítése a zárás és a nyitás időpontja között nem változik (nem változhat, hiszen ugyanazon időpontra vonatkozik), akkor nincs […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. május 13-án (83. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1708
[…] értékvesztést a tárgyévben először visszaírják, majd ismételten értékvesztést számoljanak el legalább akkora összegben, mint az előző évben. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege, valamint az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdésének ny) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkentő tételként számításba vett összeg. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ny) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a követelésre az adóévben elszámolt értékvesztésnek a (9) bekezdés szerint elismert mértéke. A (9) bekezdés szerint az értékvesztés elismert mértéke az adóévben a követelésekre elszámolt értékvesztés, de legfeljebb az adóév utolsó napján késedelemben lévő követelések bekerülési értékének 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka, 180-360 napos késedelem esetén 5 százaléka, 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka. Így a kérdésben szereplő esetben 2002-ben az adózás előtti eredményt növelte 200 E Ft, mint elszámolt értékvesztés, és csökkentette a 2 millió Ft összegű követelés 2 százaléka, azaz 40 E Ft. 2003-ban az adózás előtti eredményt növelte 300 E Ft, mint elszámolt értékvesztés, továbbá 40 E Ft, mint ezen a jogcímen előző évi elismert adóalap-csökkentő tétel, és csökkenthette volna a 2 millió Ft összegű követelés 25 százaléka (hiszen az már 360 napon túli), azaz 500 E Ft, de ténylegesen csak 300 E Ft csökkentette, mert ilyen jogcímen csak az adóévben ténylegesen ráfordításként elszámolt – adóalapot növelő tételként figyelembe vett – értékvesztés összegében lehet adóalapot csökkentő összeg. Jobban járna-e a társaság, ha az előző üzleti évben elszámolt értékvesztést a tárgyévben, év elején vissza lehetne írni? Valóban jobban járna átmenetileg, mivel – az adott esetben – egyenlegében 200 E Ft-tal nagyobb összeggel csökkenthetné az adózás előtti eredményt, a következő üzleti évben viszont ennyivel nagyobb összegben kellene növelnie az adóalapot. Ha az Szt. 55. §-a alapján indokolt az értékvesztés elszámolása, akkor a követelésnek behajthatatlan követelésként való leírásakor is szükséges. A 2001. évi számviteli szabályozás-változást indokolta a gazdasági eseményeknek megfelelő könyvviteli elszámolás követelménye is. Az adós, a vevő minősítése a zárás és a nyitás időpontja között nem változik (nem változhat, hiszen ugyanazon időpontra vonatkozik), akkor nincs […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
