Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

46 találat a megadott értékvesztés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Devizás követelés értékvesztésének értékelése

Kérdés: A Számviteli Levelek 439. számában a 8421. számú válasszal kapcsolatban kérdezem: Az értékvesztés év végi átértékelése során az alábbi könyvelési tételnek van-e a társasági adóra kihatása?
Részlet a válaszból: […]devizaárfolyam növekedése esetén az értékvesztésként megállapított devizaösszeg forintértéke nő, amelyet könyvelni kell (T 8662 - K 319), amely növekedés csökkenti az adózás előtti eredményt. Ezért kell az átértékelésből adódó ráfordításnövekedést kompenzálni a Tao-tv. hivatkozott előírása szerint.Természetesen, ha az adott devizás követelés devizaárfolyama csökken, a devizában megállapított értékvesztés összege nem változik, az elszámolt értékvesztés forintértékét csökkenteni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8450
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Elszámolóáras nyilvántartás és értékvesztés

Kérdés: A társaság saját termelésű készleteit elszámolóáron tartja nyilván. Az évek során felhalmozott készletekre értékvesztést is elszámolt. Például a 251. Késztermék elszámolóáron: 2000 egység, ebből tárgyévi 400 egység, a 258. KÉK Tartozik 200 egység és a 259. Értékvesztés Követel 1000 egység. A társaság eddig a KÉK értékét a teljes készletre osztotta fel, és így minden egyes készleten lévő késztermék elszámolóára módosult. Ha a tárgyévi KÉK csak a tárgyévi termelésből készleten maradt késztermékek elszámolóárát korrigálja, akkor ugyanannak a termékfajtának évente eltérő elszámolóára lenne. Lehetséges ilyen megoldás? (A nyilvántartás technikailag kivitelezhető lenne, de a készletről történő értékesítés elszámolása hogyan biztosítható?) A jelentős, 50%-os értékvesztést össze lehet-e vezetni az elszámolóárral? És így értékvesztéssel csökkentett elszámolóár lenne? (Vállalkozás szintjén a készlet mérlegértéke nem változik.)
Részlet a válaszból: […]adott időszakban készletre vett termékekre jutó készletérték-különbözetet lehet az abból készleten maradó termékek és a felhasznált, értékesített termékek között megosztani. Így az előző évben készletre vett saját termelésű készletekből a tárgyidőszak végén még készleten lévő, illetve a tárgyidőszakban értékesítettekre nem. Tehát a követett gyakorlatuk nem tekinthető jogszerűnek.A kérdés szerinti készletérték-különbözet nagysága arra utal, hogy az elszámolási egységár kialakítása nem megfelelő!A számviteli követelményeknek megfelelő elszámolási egységár valójában az előző időszak tényadatai és a jövőbeni tervezett adatok alapján kialakított ár, amely a közvetlen önköltséget kell, hogy közelítse. Annak érdekében, hogy a készletérték-különbözet alkalmazása megfeleljen az egyedi értékelés elvének, azt termékenként (esetleg termékcsoportonként) kell kimutatni. A készletérték-különbözet minimalizálása érdekében az alkalmazott elszámolási egységárakat folyamatosan össze kell hasonlítani a tényleges közvetlen önköltséggel, és jelentős eltérése esetén azokat módosítani kell. Az elszámolási egységár növelése: T 251 - K 258, illetve csökkenése: T 258 - K 251, könyvelése a mérlegfordulónapi értékelések keretében történhet, a készletérték nem változik.Nincsen akadálya annak, hogy ugyanazon terméknek évenként eltérő elszámolási egységára és készletérték-különbözete legyen, természetesen a készletek értékbeni és mennyiségi nyilvántartásának ilyen elkülönítése mellett. Ez azonban problémát jelenthet az értékesítés elszámolása során (melyik évi készletből történt az értékesítés, döntés kérdése lehet az, hogy mindig a legrégebbiből), az eredménykimutatás reálisabban mutatná viszont az eredményességet.Célszerű megoldás lehet a már említett elszámolási egységár folyamatos karbantartása legalább a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan, minden évben. Mivel az elszámolási egységár módosításának nincs (nem lehet) eredményt módosító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8055
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszból: […]ráfordítások között elszámolt, képzett céltartalék összegével (könyvelése: T 8651 - K 421) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az adóalap meghatározásához az adózás előtti eredményt növelni kell. A képzett céltartalékot feloldani (és adóalapot csökkentő tételként figyelembe venni) akkor lehet, ha azok a garanciális költségek ténylegesen felmerültek, amelyre a céltartalék képzése történt, illetve a garanciális időszak letelt, és nem merültek fel költségek. A céltartalék feloldását az egyéb bevételek között kell elszámolni (T 421 - K 9651).A várható garanciális költségekre a 2019. évi beszámoló készítésekor - az előbbiek figyelembevételével - képezhető céltartalék akkor is, ha számlázás nem 2019-ben, hanem már korábban történt.Feltételezzük, hogy az egy éven túli követelés (kintlévőség) 30 millió forintos összege nem foglalja magában a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés összegét. Ez esetben, az adós, a vevő minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni (ez azonban nem lehetőség, hanem kötelezettség!), ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteség jellegű különbözet tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű [Szt. 55. §-ának (1) bekezdése].A követelésekre elszámolt értékvesztést az egyéb ráfordítások között kell kimutatni (T 8662 - K 315) követelésenként, amelynek összegével a társasági adó alapja meghatározása során, a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján, az adózás előtti eredményt növelni kell. A 2019-ben így elszámolt értékvesztést legkorábban a 2020. évi beszámolóhoz kapcsolódó mérlegfordulónapi értékeléskor lehet feloldani (T 315 - K 9662), ha teljesülnek az Szt. 55. §-ának (3) bekezdésében foglaltak, azaz az adós, a vevő minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, legfeljebb az adott követeléshez kapcsolódóan korábban elszámolt értékvesztés összegében. Ez esetben a visszaírt értékvesztés összegével az adózás előtti eredmény a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján csökkenthető.A Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja szerint a követelésekről - követelésenként elszámolt értékvesztésről, az értékvesztésnek az adózás előtti eredményt növelő összegéről, csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összegével, a könyvviteltől elkülönítetten - nyilvántartást kell vezetni. Mivel az értékvesztés kimutatott összegével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján nemcsak akkor lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, amikor az a számviteli előírások szerint visszaírásra került. Ilyen például a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált részhez kapcsolódó értékvesztés is.A Tao-tv. 4. §-ának 4/a. pontja szerint behajthatatlan követelés az a követelés, amely megfelel az Szt. szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.A Tao-tv. tehát kiterjesztően értelmezi a behajthatatlan követelést. Ez a minősítés már akkor alkalmazható, amikor a követelés a számviteli előírások szerint még nem behajthatatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8035
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszból: […]kiegyenlítésére fedezete, esetleg indokolt lett volna az adós ellen a felszámolási eljárást megindítani. A kérdésben az intézkedések eredményéről nincs szó!Önmagában az a tény, hogy a céget törölték a cégjegyzékből, nem jelenti azt, hogy a megszűnt társaságok vagyonából részben vagy egészében a kérdező cég követelését nem lehetett volna kiegyenlíteni. De ha meg sem próbálták? Erre utal az is, hogy követelésüket be sem jelentették a felszámolónak. Ez esetben a felszámolótól hiába várták az értesítést, mert a felszámoló jogszerűen úgy tekintette a felszámolásra kerülő cégnél kimutatott (ha egyáltalán ki volt mutatva) kötelezettséget, hogy az nem kötelezettség, hiszen a hitelező nem jelezte követelését.Természetesen, ha az adós cég már nem létezik (az még nem elég, hogy a cégjegyzékből törölték), mert a felszámolási, a kényszertörlési, esetleg végelszámolási eljárás már befejeződött, akkor - általában - már nincs kitől követelni (bizonyos esetekben a volt tulajdonosoktól lehet), tehát a követelést a könyvekből ki kell vezetni (a követelés összegét össze kell vezetni az elszámolt értékvesztéssel, 100%-os értékvesztés elszámolása esetén eredményhatása nincs).Tekintettel arra, hogy a követelés behajthatatlanságát az Szt.-ben előírt módon a társaság nem dokumentálta, így nem behajthatatlan, hanem elévült követelés jogcímén kell azokat a könyvekből kivezetni. Ennek a minősítésnek a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alkalmazhatósága kérdésében van jelentősége. A hivatkozott n) pont szerint az adózás előtti eredményt csökkentő tételként a behajthatatlan követelésre elszámolt értékvesztés vehető figyelembe. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, elengedett követelés. Az elévült követelés az elévülés miatt elengedett követelésnek tekintendő! A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/10. pontja egyértelművé teszi a minősítést: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8012
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha - évek óta - a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszból: […]értéke), akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.Ha a kérdés szerinti növendék marha beszerzése (előállítása) 2018. december 31-e előtt megtörtént, és a tenyésztésbe állítása csak 2019. január 1-jével vagy azt követően, akkor a számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a 2018. évi üzleti év mérlegkészítésének időszakában értékvesztést kell elszámolni, a piaci érték és az előállítási érték különbözete összegében. Az értékvesztés elszámolt összegével a társasági adó alapját nem kell növelni.Ha a tenyésztésbe állítás 2018. december 31-e előtt megtörtént, akkor két lehetőség van:- az egyik, ha a növendék állat a szövetkezet könyveiben már 2017-ben is szerepelt, akkor a 2017. év készletértékelése önellenőrzésével kell a 2017. év eredményét módosítani, és 2017. évre értékvesztést elszámolni az Szt. hivatkozott 56. §-a alapján;<br> a másik, ha a növendék állat a szövetkezet könyveibe csak 2018-ban került felvételre, akkor a 2018. évi mérlegfordulónapi értékelés keretében terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, a könyv szerinti értéket meghaladó piaci ár összegében.A terven felüli értékcsökkenés a Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt és a számított nyilvántartási értéket (Tao-tv. 4. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7934

6. találat: Elszámolt értékvesztés kivezetése

Kérdés: Ruházati tevékenységgel foglalkozó nagykereskedelmi cég 2017. évben az árukészletre értékvesztést számolt el (T 86 - K 269). Azokat az árukat, amelyekre az értékvesztést elszámoltuk, 2018-ban csökkentett áron eladtuk. A 2018. évi mérlegkészítés időszakában a 2017. évi értékvesztés megszüntetését hogyan könyveljük?
Részlet a válaszból: […]könyvelése: T 8661 - K 261. Ez esetben az áru értékesítésekor a készletérték már értékvesztéssel csökkentett, így ezen csökkentett értéket kell az adott áruk beszerzési értékeként kimutatni: T 814 - K 261 (az értékvesztés kivezetésével külön nem kell foglalkozni).A kérdező cégnél (a kérdésben leírt számlaösszefüggés alapján) külön számla mutatja az áruk beszerzési értékét (261. számla) és külön számla (269. számla) az áruk elszámolt értékvesztését. Amikor az értékvesztéssel csökkentett áru értékesítésre kerül (T 311, 381 - K 91-92, 467), akkor az Eladott áruk beszerzési értéke számlára (a 814. számlára) ki kell vezetni az eladott áru beszerzési értékét is (T 814 - K 261), és az eladott áru elszámolt értékvesztését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7918
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés

Kérdés: A társaság egyik vevőjével szembeni követelése 10 millió forint. Az elmúlt évek alatt (2015-ig) a teljes összegre értékvesztést számolt el. 2016-ban a cég felszámolása befejeződött, és nyilvánvalóvá vált, dokumentált, hogy a követelés behajthatatlan. Hogyan vezessük ki a követelést a könyvekből?
Részlet a válaszból: […]értékvesztésként elszámolták, akkor a 311. számla Tartozik egyenlege megegyezik a 315. számla Követel egyenlegével. Ha a 100 százalékban értékvesztéssel csökkentett követelés behajthatatlanná válik [a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában foglaltak teljesülnek], a követelésnek a könyvekből történő kivezetése a két számla összevezetésével (T 315 - K 311) valósul meg. Ez esetben a behajthatatlan követelés kivezetése nem érinti az eredményt (az egyéb ráfordításokat), mivel a könyv szerinti érték nulla.Ha a behajthatatlanság címén leírt követelés könyv szerinti értéke nulla, akkor az adózás előtti eredményt a könyvekből kivezetett érték nem csökkenti. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7246
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Befektetés esetében értékvesztés elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.Ez a szabály az egyszemélyes társaságra is érvényes. Így az értékvesztés elszámolásánál a megszűnő gazdasági társaságnál figyelembe vehető a várhatóan megtérülő összeg is.A Ptk. 3:189. §-a határozza meg, hogy mikor kötelező a taggyűlés összehívása (rt. esetében a Ptk. 3:270. §-a). Ezek között szerepel - többek között - az is, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken. Ez esetben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról, vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni.A Ptk. hivatkozott előírásaiból egyértelműen az következik, hogy a társaság alapítójának az elsődleges feladata az alapított társaság saját tőkéje megbomlott egységének helyreállítása. Ennek következménye lehet természetesen az, hogy a befektetésnél értékvesztést számolnak el. Az alapított társaságnál szükséges intézkedések megtétele nélkül az értékvesztés elszámolása szükségességének tartóssága nem támasztható alá, sőt lehet olyan feltételezéssel élni, hogy az alapító társaság csupán az eredményét kívánta csökkenteni az adó megfizetése nélkül.Ha az alapított társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7028
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Saját üzletrész értékvesztése

Kérdés: Saját üzletrész bevonását határoztuk el. A bejegyző végzés bizonyosan csak 2015-ben fog jogerőre emelkedni. Elszámolható-e a saját üzletrészre 2014-ben értékvesztés? Indoka az volna, hogy a saját üzletrész bevonásra kerül, megszűnik egy hónapon belül.
Részlet a válaszból: […]közötti, veszteségjellegű különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, a különbözet összegében kell értékvesztést elszámolni. A veszteségjellegű különbözet függ a saját üzletrész visszavásárlási értékétől, illetve a saját üzletrész piaci értékétől. A saját üzletrész visszavásárlási értékét a visszavásárláskor dokumentáltan meglévő saját tőkének az üzletrészre jutó hányadában indokolt meghatározni. A visszavásárolt üzletrész piaci értéke általában a társaság saját tőkéjéből a saját üzletrészre jutó rész. Így különbözet valójában akkor keletkezik, ha a társaság az üzletrész visszavásárlását követően veszteségesen gazdálkodott, és emiatt a vagyona (saját tőkéje) jelentősen csökkent, és várhatóan ez a vagyonvesztés a következő években tovább folytatódik.Ha a társaság a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6564
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Értékvesztés visszaírása a követelés elengedésekor

Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?
Részlet a válaszból: […]csökkentett összegben, ezt a csökkentett összeget kell a követelés elengedésekor rendkívüli ráfordításként elszámolni.)A társasági adó alapjával kapcsolatos válasznál feltételezzük, hogy az X és Y kft. nem kapcsolt vállalkozás, nem állnak egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban. A fentiekben leírtak szerint a 2012-ben elszámolt értékvesztés összegével a társasági adó alapját csökkenteni lehet a Tao-tv. 4. §-a 4/a pontja alapján 2013-ban.A behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése nem tartozik a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontjában felsoroltak közé. Így az ilyen jogcímen elengedett követeléshez kapcsolódó értékvesztéssel sem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni.Y kft. a Tao-tv. 3. számú mellékletének 13. pontja szerinti nyilatkozatot csak a 2013. évi beszámoló elkészítését követően adhatja meg, tehát csak 2014-ben. Ha lesz ilyen nyilatkozat X kft. részéről, akkor az elengedett követelés összegével az adózás előtti eredményt valóban nem kell növelni az X kft.-nél.A Tao-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6028
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 46 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést