Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. július 22-én (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1788

[…] bekapcsolása, számviteli szempontból maximum a többletkénti kezelés, ha bizonyított, hogy a teljesítés megtörtént. Ha a felszólítás eredményeként a szállító megküldi a számlát, a kalkulált érték és a számlázott érték közötti különbözetet az Szt. 47. §-a (9) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni. Ha a szállító arról nyilatkozik írásban, hogy a szóban forgó eszközöket – a szerződésben foglaltaktól eltérően – térítés nélkül adta át, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét is megadva, akkor a vevőnek – önellenőrzés keretében – kell a beszerzés könyvelését helyesbítenie (T 4559, 4549 – K 21-22, 26-28, 161; és T 161, 21-22, 26-28 – K 9891). A beszerzés időpontjában jogszabályt sértett a vevő, mert a szerződés szerint könyvelte a beszerzést, holott – bár ez később vált nyilvánvalóvá – térítés nélküli átadás-átvételről volt szó. Éppen ezért az önellenőrzéssel a beszerzés időpontjában könyvelt tételeket kell korrigálni. Probléma akkor van, ha a beszerzés évében költségkénti elszámolás is volt, mert akkor a társasági adó bevallását is módosítani kell: nő az adózás előtti eredmény, de a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján, figyelemmel a (8) bekezdésre, az adóalany csökkentheti az adózás előtti eredményét. Ha a szállító sem számlát nem küld, sem írásbeli nyilatkozatot nem ad a térítés nélküli átadásról, akkor – feltételezve, hogy dokumentált volt a beszerzés, dokumentált annak a felhasználása, értékesítése is – a beszerzés könyvelését az önellenőrzés keretében kell helyesbíteni, a beszerzés helyett többletként fellelt eszköz elszámolásával (T 4559, 4549 – K 161, 21-22, 26-28 és T 161, 21-22, 26-28, – K 9892). A korábbi beszerzésnek többletkénti elszámolása az adózás előtti eredményt – visszamenőlegesen – akkor növeli, ha a szóban forgó eszközökkel kapcsolatosan a beszerzés évében költségkénti, ráfordításkénti elszámolás is volt. Ez esetben viszont az adózás előtti eredmény csökkentésére nincs lehetőség, így az önellenőrzés utólag társaságiadó-befizetést eredményezhet. Abban az esetben, ha az ellenértéket számla hiányában mégis kifizették, a kifizetés jogossága is megkérdőjeleződik, de az ilyen módon történő kifizetés a bizonylati fegyelem durva megsértését is jelenti. Ha a fent leírt módon nem lehet a szállítótól számlát kapni, akkor az átutalt pénzt követelésként kell kimutatni, és mindenképpen írásban dokumentálni kell a kifizetés jogcímét. Ha ez sem vezet eredményre, indokolt a rendőrséget is igénybe venni a pénzmosás alapos gyanúja miatt. Ha a szolgáltatásnyújtás a mérlegfordulónapig megtörtént, a szolgáltatásnyújtást a két fél közötti szerződés (megállapodás) támasztja alá, de a teljesítés (a számlázás) időpontja még nem esedékes, akkor az igénybe vett szolgáltatást, belső bizonylat alapján, mint nem számlázott szolgáltatást kell a kalkulált értéken elszámolni (T 51-53 – K 454-456). Amennyiben a szerződés szerinti szolgáltatásnyújtás a mérlegfordulónapig részben történt meg, és a szolgáltatásnyújtás folyamatos (közüzemi szolgáltatás, bérleményszolgáltatás, előre kifizetett, de részletekben teljesített szolgáltatások stb.), de a szolgáltatásnyújtás teljes értékének számlázása csak a mérlegfordulónap után esedékes, akkor a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás kalkulált értékét a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell költségként elszámolni (T 51-53 – K 4821). Az így elhatárolt összeget a számla beérkezésekor kell visszavezetni, azaz megszüntetni (T 4821 – K 51-53). Ha a szolgáltatásnyújtó az előbbiek szerint nyilvántartásba vett szolgáltatásokat később sem számlázza (bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént), azt a következő évi mérleg-fordulónapi […]