Pótbefizetés jogszerűsége
Kérdés
Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. december 9-én (96. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1967
[…] jegyzett tőke összege. A pótbefizetés számviteli elszámolása ezt hivatott ellentételezni. 2004-től közbenső mérleget – a Gt. és az Szt. alapján – kell készíteni az osztalékelőleg-kifizetés, a saját részvény, saját üzletrész visszavásárlása, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés Szt.-ben előírt feltételei meglétének dokumentálására. A felsorolt esetekben készített közbenső mérleg mutathat ugyan veszteséget is, de az Szt. a veszteség megérzése alapján történő közbenső mérleg készítését nem írja elő. Szabályszerűen elkészített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege (ami indokolhatja a pótbefizetés elrendelését), ugyanakkor az éves beszámoló mérlege ennek ellenkezőjét mutatja (a közbenső mérleg elkészítését követően az üzleti kapcsolatok megváltoztak, nyereségesek lettek). Ez előfordulhat, azonban nem jellemző. A kérdés azt igazolja, hogy nem volt indokolt a pótbefizetés elrendelése. A pótbefizetés pénzeszközét nem a veszteség miatt ki nem egyenlített szállítói tartozások rendezésére fordították, hanem beruházásra használták fel. A Gt. 132. §-ának (4) bekezdése alapján a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni. Ez nem lehetőség, hanem kötelezettség. A pótbefizetés összegét a kft.-nél a lekötött tartalékba kellett helyezni, és így a saját tőke része. Ha nem volt veszteség és nem negatív az eredménytartalék, a pótbefizetés olyan sajáttőke-növekedést mutat, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. december 9-én (96. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1967
[…] jegyzett tőke összege. A pótbefizetés számviteli elszámolása ezt hivatott ellentételezni. 2004-től közbenső mérleget – a Gt. és az Szt. alapján – kell készíteni az osztalékelőleg-kifizetés, a saját részvény, saját üzletrész visszavásárlása, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés Szt.-ben előírt feltételei meglétének dokumentálására. A felsorolt esetekben készített közbenső mérleg mutathat ugyan veszteséget is, de az Szt. a veszteség megérzése alapján történő közbenső mérleg készítését nem írja elő. Szabályszerűen elkészített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege (ami indokolhatja a pótbefizetés elrendelését), ugyanakkor az éves beszámoló mérlege ennek ellenkezőjét mutatja (a közbenső mérleg elkészítését követően az üzleti kapcsolatok megváltoztak, nyereségesek lettek). Ez előfordulhat, azonban nem jellemző. A kérdés azt igazolja, hogy nem volt indokolt a pótbefizetés elrendelése. A pótbefizetés pénzeszközét nem a veszteség miatt ki nem egyenlített szállítói tartozások rendezésére fordították, hanem beruházásra használták fel. A Gt. 132. §-ának (4) bekezdése alapján a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni. Ez nem lehetőség, hanem kötelezettség. A pótbefizetés összegét a kft.-nél a lekötött tartalékba kellett helyezni, és így a saját tőke része. Ha nem volt veszteség és nem negatív az eredménytartalék, a pótbefizetés olyan sajáttőke-növekedést mutat, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
