Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

45 találat a megadott pótbefizetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]taggyűlésnek kell dönteni arról, hogy a tagok követelésével, illetve annak milyen hányadával kívánja a pótbefizetést rendezni. A pótbefizetés teljesítésével a törzstőke összege nem változik, arról változásbejelentést a cégbíróságra nem kell küldeni.Hogyan történjen a számviteli elszámolás?A pótbefizetés teljesítésére átadott kölcsönkövetelést az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni az átadónál (adásvételi szerződéssel alátámasztva), és ebből következően beszerzésként a kft.-nél. Így a tulajdonos társaságnál könyvelni kell- a követelés beszerzését: T 364 - K 454, és ki kell vezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettséget: T 4792 - K 364, továbbá- a pótbefizetés elfogadott összegét: T 454 - K 414.Indoklása: Ha a magánszemély a tagi kölcsön miatti követelését - az értékesítés szabályai szerint - pótbefizetésként a társaság rendelkezésére bocsátja, az a társaságnál követelésbeszerzés (T 364 - K 454), akkor a társaságnál a 364. számlán önmagával szembeni követelés és a 4792. számlán önmagával szembeni kötelezettség áll fenn, amelyet a két számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8308
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Veszteség fedezetére pótbefizetés

Kérdés: Két taggal rendelkező kft. társasági szerződésében a veszteségek fedezetére pótbefizetés elrendelésének lehetőségéről döntöttek 5 millió forint maximált értékben. A társaság több éve működik, kb. 150 millió forintos saját tőkével, 3 millió forintos jegyzett tőkével. Mintegy 3 éve a társaság tényleges tevékenységet nem végez, alkalmazottja nincs, a vagyonelemeit kezeli a többségi tulajdonos. A működési költség 3-4 millió forint veszteség. A többségi tulajdonos pótbefizetést rendel el többségi szavazatával a tárgyévi veszteség miatt a társasági szerződésre hivatkozással. A korábban teljesített pótbefizetés visszafizetését a többségi tulajdonossal együttműködő ügyvezetés megtagadja, azzal az indokkal, hogy nem keletkezett még annyi nyereség, hogy az elmúlt két-három év veszteségét visszapótolja. A társaság nem fizetésképtelen, jelentős összegű kölcsönöket helyezett ki a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságokhoz. Mivel a felhalmozott saját tőke összege bőven fedezi a keletkezett veszteséget, szerintünk jogszerűtlen a pótbefizetés elrendelése. Helyesen látjuk?
Részlet a válaszból: […]esetben egyáltalán beszélhetünk-e veszteségről, illetve a veszteség miatti pénzhiányról? Ahol a saját tőke több mint 140 millió forinttal meghaladja a jegyzett tőke összegét, ott valójában finanszírozandó veszteség nincsen. Van, lehet egy-egy üzleti év veszteséges, de ez átmeneti, mert a számviteli előírások a következő üzleti évben "lerendezik". A negatív adózott eredményt ugyanis az eredménytartalékba kell átvezetni, amelynek összege az adott kft.-nél meghaladja a 140 millió forintot (a kérdés szerint az évenkénti veszteség 3-4 millió forint). Nem indokolt a pótbefizetés azért sem, mert a kérdés szerint a társaság kölcsönöket ad a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságoknak.Nem indokolt, másként fogalmazva, törvényellenes a többségi tulajdonos által a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat, mivel a társaság csak átmenetileg veszteséges, jelenlegi veszteségének a fedezetét már korábban, nyereséges tevékenysége időszakában megteremtette, a további működéséhez (illetve nem működéséhez) pótlólagos pénzeszközökre a társaságnak nincs szüksége.Itt kell megjegyezni, ha a társaság tényleges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7951
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszból: […]következően a tagok, az egyszemélyes tulajdonos sem kezelhetik követelésként.) A számviteli szabályozás logikája arra épül, hogy a társaságnál a veszteség a saját tőkét (az eredménytartalékot) csökkenti, és ezért az ennek fedezetére teljesített pótbefizetésnek is a saját tőkén belül kell megjelennie, ezért kell azt a lekötött tartalék javára könyvelni.Ha a pótbefizetés miatt a társaságnál nem lehet kötelezettség, akkor a tulajdonosnál, a tagoknál sem lehet emiatt követelés. Ha nincs követelés, akkor nincs miről lemondani.A Ptk. 3:183. §-ának (5) bekezdése szerint a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában, a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni (így előfordulhat az, hogy nem azoknak kell visszafizetni, akik befizették).A Ptk. hivatkozott előírása az, amely a társaság számára előírja kötelezettségként a pótbefizetés visszafizetését, amelyet a visszaadott eszközök csökkenésével egyidejűleg kell a lekötött tartalékból kivezetni. (Nem lehet külön kötelezettségként a számviteli elszámolásban előírni!) Nyilvánvalóan akkor lehet megállapítani, hogy a veszteség pótlásához már nem szükséges a pótbefizetés, ha a kft. saját tőkéje legalább a pótbefizetés összegével meghaladja a jegyzett tőke összegét (mert például a tárgyévi adózott eredmény könyvelése után az eredménytartalék egyenlege nulla vagy pozitív értékű).A leírtakból következően a pótbefizetés összegéről még az egyszemélyes társaság tulajdonosa sem tud közvetlenül lemondani. Ha azonban a társaság már visszafizette, mert a Ptk. előírásai szerint vissza kellett fizetnie, akkor a tulajdonos (a tagok) legalább két variáció közül választhat(nak):- az egyik: a visszakapott pótbefizetést visszautalják a társasághoz végleges pénzeszközátadásként (ami közvetlenül növeli az eredményt egyéb bevételkénti elszámolással), esetleg fejlesztési célra adja (adják) át a pénzeszközöket, eszközöket, amelyet a társaságnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7810
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Pótbefizetés euróban

Kérdés: Két belföldi magánszemély tagból álló kft. társasági szerződése lehetőséget ad a tagoknak pótbefizetés teljesítésére (évente kétszer 3 millió forint értékben). Van-e lehetőség ezt euróban teljesíteni a kft. valutapénztárába történő befizetéssel?
Részlet a válaszból: […]fizetni. Ha minden évben veszteséges a kft., akkor nem pótbefizetést kell teljesíteni, hanem fel kell számolni a társaságot. Ha viszont nem veszteséges minden évben a kft., akkor a pótbefizetés ellentétes a Ptk. előírásával, a pótbefizetés céljával. Ez esetben felmerülhet a kérdés, akkor miért teljesítettek pótbefizetést, milyen kötelezettséget váltottak ki azzal.A megjegyzésen túlmenően a kérdésre a válasz: A pótbefizetést valójában végleges befizetésnek kell tekinteni, a társaságnál az Szt. szerint – a pénzmozgással egyidejűleg - a lekötött tartalékba kell helyezni, és így a saját tőke értékét növeli. Mivel a saját tőkéből a jegyzett tőke a cégbíróságon jellemzően forintban van bejegyezve, így a könyvvezetés pénzneme is forint. Logikusnak tűnik, hogy a pótbefizetés pénzneme sem lehet más, azaz a pótbefizetést indokolt forintban teljesíteni. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tagok úgy döntenek egységesen, hogy a pótbefizetést nem forintban, hanem euróban teljesítik. Azonban az eurót ez esetben is a teljesítés napján érvényes választott euróárfolyamon forintra kell átszámítani, magát a pótbefizetést forintban kell könyvelni. Ez esetben a pótbefizetés jog szerinti visszafizetésekor a forintban meghatározott összeget kell visszafizetni a pótbefizetés csökkentésével. Ha a tagok ragaszkodnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7743
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Pótbefizetés egyszemélyes kft.-nél

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (1) bekezdése szerint: "Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára..." Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nél (mivel nincs taggyűlés, nincsenek tagok) nem lehet pótbefizetést előírni?
Részlet a válaszból: […]csak egy tag van. A Ptk. 3:183. §-ának alkalmazása azt jelentené, hogy az egyszemélyes alapító önmagának írná elő a pótbefizetést, ami önmagában eléggé furcsa lenne. Előírni viszont csak az alapító okiratban tudná, ami az alapítás, a törzstőkeemelés alapdokumentuma. Így, ha az egyszemélyes kft. veszteséges (negatív az eredménytartaléka és az adózott eredmény összevont értéke),
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7610
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszból: […]hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön miatti tagok követelését a társaság bizonyára írásban, kölcsönszerződésben elismerte. Tehát az megfelel a Ptk. 3:99. §-a szerinti követelménynek, így az pótbefizetés teljesítésére felhasználható.A pótbefizetés teljesítésére átadott kölcsönkövetelést az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni az átadónál (adásvételi szerződéssel alátámasztva), és ebből következően beszerzésként a tulajdonolt társaságnál.Ha a tulajdonos az Szt. hatálya alá tartozik, akkor a kölcsönkövetelést- piaci értéken értékesíteni kell: T 3653 - K 962,- ki kell vezetni a könyv szerinti értékét: T 862 - K 364,- a követelés összegében az eredménytartalékot kell csökkenteni: T 413 - K 3653.A tulajdonolt társaságnál könyvelni kell- a követelés beszerzését: T 364 - K 454, és ki kell vezetni a kölcsön miatti kötelezettséget: T 451 - K 364,- a pótbefizetésként elfogadott összeget: T 454 - K 414.Ha a tulajdonos magánszemély, aki a tulajdonolt társaság részére fejlesztési kölcsönt adott, azt a társaságnál a taggal szembeni kötelezettségek között kell kimutatni (T 384 - K 4792). Ha ezen magánszemély a fejlesztési kölcsön miatti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7233
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor mi a sorsa a pótbefizetés összegének, amelyet lekötött tartalékként tartunk nyilván? A pótbefizetés, amennyiben a vállalkozás felosztható vagyonnal nem rendelkezik, nem elengedett követelés a tulajdonosok részéről, mert az a saját tőke részévé vált? A végelszámolást lezáró beszámolóban össze kell vezetni a negatív eredménytartalékot a lekötött tartalék pótbefizetés miatti összegével?
Részlet a válaszból: […]számára is hasznosítható eszközök átadásával (értékesítésével) nem tud eleget tenni a végelszámolás időszaka alatt, akkor a Ptk. 3:207. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. E szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.Ha a társaság a végelszámolás befejezése előtt a pótbefizetést nem tudja visszafizetni, a pótbefizetésnek megfelelő összegnek a lekötött tartalékban kell maradnia (azt az eredménytartalékkal összevezetni nem lehet!), és így a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegében - mint lekötött tartalék - kimutatásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7210
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Túlfizetett pótbefizetés

Kérdés: A pótbefizetést kapott társaság év végi várható adatai millió forintban a következők: saját tőke 339, jegyzett tőke 143, eredménytartalék - 238, lekötött tartalék 194 (tartalmazza a korábbi és a tárgyévben átutalt 12 millió forint pótbefizetést); értékelési tartalék értékhelyesbítésből 254, mérleg szerinti eredmény -14. A tulajdonos jogosan utalt át a társaság részére - taggyűlési határozat alapján - a veszteséges működésre tekintettel év közben 12 millió forint pótbefizetést?
Részlet a válaszból: […]mutatja. A kérdés szerinti adatokat tényadatként kezelve, ennek összege 238+14 = 252 millió forint. A veszteség fedezésére a társaságnál rendelkezésre áll 254 millió forint értékelési tartalék értékhelyesbítésből. Így - ezen adatok alapján - egyáltalán nem indokolt pótbefizetésről rendelkezni, bár 194 millió forint összegű pótbefizetés már történt.A veszteség fedezésére általában akkor indokolt pótbefizetésről rendelkezni, ha a veszteség következtében a saját tőke értéke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege. A kérdés szerinti esetben éppen fordított a helyzet, a saját tőke összege 196 millió forinttal több, mint a jegyzett tőke összege. Így a Ptk. 183. §-ának (5) bekezdése alapján a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ebből következően nem volt jogos a tulajdonos 12 millió forintos pótbefizetése, de jogellenes volt az erről rendelkező taggyűlési határozat is.A kérdés adatait tartalmazó beszámoló mérlege a saját tőke vonatkozásában félrevezető információkat tartalmaz. A jogellenesen átutalt pótbefizetésekkel a tulajdonos valójában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7021
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Pótbefizetés pénzeszközeinek felhasználása

Kérdés: A bt. 2012-ben átalakult kft.-vé. Az átalakulás előtt csak a tagoknak tartozott 9700 E Ft-tal: T 3811 - K 4751. Az átalakulás előtt a tagok pótbefizetést eszközöltek 9700 E Ft összegben, ami a lekötött tartalékba került. T 3811 - K 4142. A cég a tagoknak visszafizette a tagi kölcsönt: T 4751 - K 3811, 9700 E Ft. Helyes-e a könyvelés? Van-e kötelezettség a lekötött tartalékba helyezés miatt (pl. illetékfizetés stb.)?
Részlet a válaszból: […]bt. már átalakult kft.-vé, a pótbefizetés intézményét a társasági szerződésben - a Gt.-ben előírt módon - szabályozták volna, és ezt követően történt volna a kérdésben említett pótbefizetés. Ez esetben még a könyvelési tételek is helyesek lennének. A pótbefizetésnek nincsenek adóterhei, nem terheli illetékfizetési kötelezettség sem. De nem így történt!Nem érthető, hogy a kérdező miért 2016-ban kérdez rá a 2012-ben vagy azt megelőzően történt könyvelés helyességére? A fentebb leírtak alapján a pótbefizetésre nem volt jogszerű lehetőség, így pótbefizetést teljesíteni nem lehetett, azt a lekötött tartalékba sem lehetett helyezni. Valójában újabb tagi kölcsönnel (T 3811 - K 4751) váltották ki a korábbi tagi kölcsönt (T 4751 - K 3811), és így a kft. könyveiben lekötött tartalék nem szerepelhet, csak tagi kölcsön 9700 E Ft összegben (emiatt csak visszafizetési kötelezettség - a tagok felé - terheli a céget).A kérdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6994
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Devizában teljesített pótbefizetés

Kérdés: A devizában teljesített pótbefizetés törlesztését - több évet érintő részletben - devizában fizetjük vissza. A visszafizetett pótbefizetés elszámolása és értékelése hogyan és mikor történik?
Részlet a válaszból: […]deviza­árfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, ezen a forintértéken kell a pótbefizetést is rögzíteni a lekötött tartalékszámlán.A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. A Ptk. ezen szabálya alapján nehezen képzelhető el a pótbefizetés törlesztése.Ha a pótbefizetésnek a lekötött tartalékszámlán kimutatott forintértékét visszafizetik, és a visszafizetés nem forintban, hanem devizában valósul meg, akkor az elszámolás a következők szerint történhet:Ha a társaságnak van devizája (és ezzel a devizával történik a visszafizetés), akkor a visszafizetéskor érvényes, a visszafizetés napjára vonatkozó - választott - devizaárfolyam használatával kell meghatározni a visszafizetendő forint helyett fizetendő deviza összegét (a lekötött tartalékszámlán lévő pótbefizetés forintösszegét el kell osztani a visszafizetés napjára vonatkozó - választott - devizaárfolyammal, a kapott hányados lesz az átutalandó deviza összege). Ez a devizaösszeg feltételezhetően el fog térni a befizetett deviza összegétől. A devizaszámlán lévő deviza bekerülési (könyvekben kimutatott) árfolyama és a visszafizetéskor a fentiek szerinti árfolyama feltételezhetően eltér egymástól, és így a deviza-betétszámlán árfolyam-különbözet lesz, amelyet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni. (Ha a tagok a pótbefizetést devizában teljesítették, és a befizetést követően nőtt a deviza forintárfolyama, akkor a pótbefizetés visszafizetésekor a tagok kevesebb devizát kapnak vissza!)Ha a társaságnak nincs devizája, ezért a visszafizetéshez forintért devizát vásárol, akkor a vásárolt devizával a lekötött tartalékszámlán kimutatott pótbefizetés összegéből olyan forintösszeget fizet vissza, mint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6940
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 45 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést