Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. február 17-én (100. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2048

[…] belföldinek. Az egyértelmű szabályozás érdekében az értelmező rendelkezések közé bekerült a külföld-belföld, illetve a külföldi-belföldi fogalma [az Szt. 3. §-ának új (11) bekezdése]. Ezek valójában nem új fogalmak, a 2005-ben hatályos Szt.-ben is megtalálhatók, különböző helyeken. Kiemelésük és alkalmazásuk az export-import helyes értelmezését segíti elő. Külföld: a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. Belföld: a Magyar Köztársaság területe. Az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye – külföldön van, az külföldi, – belföldön van, az belföldi. A fogalomhoz kapcsolódóan módosult az importbeszerzés, a belföldi, illetve az exportértékesítés fogalma. Leegyszerűsítve: – importbeszerzés [az Szt. 48. §-ának (5)–(6) bekezdése]: külfölditől történő termékbeszerzés (termékimport), külföldiek által nyújtott szolgáltatás (szolgáltatásimport); – belföldi értékesítés [az Szt. 74. §-ának (1) bekezdése]: belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, belföldi igénybevevő részére teljesített szolgáltatás; – exportértékesítés [az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése]: külföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, külföldi igénybevevő részére teljesített szolgáltatás, azzal az előírással, hogy a külfölditől a beszerzés, a külföldi részére történő értékesítés külkereskedelmi termékforgalomban (szerződéssel alátámasztottan) valósul meg. Ezen előírásból az is következik, hogy a magyar vállalkozások kereskedelmi egységeiben (a boltokban) történő értékesítés belföldi értékesítésnek tekintendő még akkor is, ha az ellenértéket valutában határozták meg és fizették ki. A módosult előírás annyiban tér el a 2004-ben hatályos előírástól, hogy a külföldi igénybevevő részére teljesített szolgáltatás […]