Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott export (fogalma) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Exportértékesítés

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
Részlet a válaszból: […]meghatározás annyiban tér el a korábbitól, hogy hiányzik a "külföldre" szó, amiből az következik, hogy az exportárbevétel számviteli elszámolásának nem feltétele az, hogy a termék külföldre kikerüljön. De feltétele az, hogy külkereskedelmi termékforgalomban valósuljon meg. Ha a külföldi vevővel szerződést kötöttek (akár szóban is) a termék adásvételéről (az áruszállításról), az értékesítést számlázni kell, a számla alapján történik az exportárbevétel elszámolása. Amennyiben kiskereskedelmi egységben, illetve vendéglátóhelyen történik a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás, és a vevő (a vendég) nem kér áfás számlát, akkor az - áfa nélküli - ellenérték a belföldi értékesítés árbevételeként realizálódik. Amennyiben - az előbbi esetben - a vevő (a vendég) áfás számlát kér és kap, akkor a számla kötelező adatai alapján a vevő (a vendég) azonosítható, a külföldi vevő (vendég) részére kiállított számla szerinti ellenérték az, amit az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni. Nincs az Szt.-ben olyan előírás (és az egyéb előírásokból sem következik), mely szerint a kiskereskedelmi egységben, a vendéglátóhelyen minden vevőt, vendéget meg kellene kérdezni, hogy ő belföldi-e vagy külföldi, és a pénztárgépbe a bevételt ennek megfelelően beütni. Az exportértékesítéskénti elszámolás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2309
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Export-import fogalma

Kérdés: Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?
Részlet a válaszból: […]belföldinek. Az egyértelmű szabályozás érdekében az értelmező rendelkezések közé bekerült a külföld-belföld, illetve a külföldi-belföldi fogalma [az Szt. 3. §-ának új (11) bekezdése]. Ezek valójában nem új fogalmak, a 2005-ben hatályos Szt.-ben is megtalálhatók, különböző helyeken. Kiemelésük és alkalmazásuk az export-import helyes értelmezését segíti elő. Külföld: a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. Belföld: a Magyar Köztársaság területe. Az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye - külföldön van, az külföldi, - belföldön van, az belföldi. A fogalomhoz kapcsolódóan módosult az importbeszerzés, a belföldi, illetve az exportértékesítés fogalma. Leegyszerűsítve: - importbeszerzés [az Szt. 48. §-ának (5)-(6) bekezdése]: külfölditől történő termékbeszerzés (termékimport), külföldiek által nyújtott szolgáltatás (szolgáltatásimport); - belföldi értékesítés [az Szt. 74. §-ának (1) bekezdése]: belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, belföldi igénybevevő részére teljesített szolgáltatás; - exportértékesítés [az Szt. 74. §-ának (2) bekezdése]: külföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, külföldi igénybevevő részére teljesített szolgáltatás, azzal az előírással, hogy a külfölditől a beszerzés, a külföldi részére történő értékesítés külkereskedelmi termékforgalomban (szerződéssel alátámasztottan) valósul meg. Ezen előírásból az is következik, hogy a magyar vállalkozások kereskedelmi egységeiben (a boltokban) történő értékesítés belföldi értékesítésnek tekintendő még akkor is, ha az ellenértéket valutában határozták meg és fizették ki. A módosult előírás annyiban tér el a 2004-ben hatályos előírástól, hogy a külföldi igénybevevő részére teljesített szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2048
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,