Felszámolási eljárás befejezése a cég megszűnése nélkül
Kérdés
A társaság ellen 2002. december 12-én megindult felszámolási eljárás 2004 januárjában a hitelezőkkel történt megegyezéssel úgy fejeződött be, hogy a társaság tovább folytatta a tevékenységét. A társaság könyvelését azonban azóta sem lehet elkezdeni, mert a felszámoló nem hajlandó kiadni a teljes zárómérlegét, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a felszámolás időszakában könyvelt bizonylatokat, a benyújtott bevallásokat stb. A felszámoló arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bizonylatokat neki kell megőriznie. Törvényesen jár-e el a felszámoló?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. október 27-én (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2391
[…] §-ának előírásaiból egyértelműen következik, hogy a számviteli bizonylatokat a gazdálkodónak (a társaságnak) kell megőriznie. A Csőd-tv. 60. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyességet jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről. A felszámoló egyezségkötés esetén az egyezségkötés napjával – a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó - felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést köteles készíteni, amelyeket a bíróságnak és az adóhatóságnak kell megküldenie. [Ez egyértelműen következik a Csőd-tv. 44. §-a (2) bekezdésének előírásából.] A felszámolási eljárás megszűnés nélküli befejezésének egyéb kérdéseivel a Csőd-tv. nem foglalkozik. Így a működő társaságokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Erre utal a felszámolás számviteli feladataival foglalkozó 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a, továbbá 13. §-a is. A Korm. rendelet 13. §-a alapján ugyan a felszámoló zárja le a gazdálkodó szervezet felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit, a felszámolás befejezésének időpontjára mint mérlegfordulónapra vonatkozóan (a felszámolás időszaka alatti könyvvezetés helyességéért a felszámoló a felelős!), de a felszámolási zárómérleg alapján a nyitómérleget már a gazdálkodó szervezetnek kell elkészítenie. A tevékenységét tovább folytató társaság nyitómérlegében – az eszközök közül a felszámolásba be nem vont vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken, a pénzeszközöket könyv szerinti értéken, a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben, az egyéb vagyoni eszközöket piaci értéken, – […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. október 27-én (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2391
[…] §-ának előírásaiból egyértelműen következik, hogy a számviteli bizonylatokat a gazdálkodónak (a társaságnak) kell megőriznie. A Csőd-tv. 60. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyességet jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről. A felszámoló egyezségkötés esetén az egyezségkötés napjával – a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó - felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést köteles készíteni, amelyeket a bíróságnak és az adóhatóságnak kell megküldenie. [Ez egyértelműen következik a Csőd-tv. 44. §-a (2) bekezdésének előírásából.] A felszámolási eljárás megszűnés nélküli befejezésének egyéb kérdéseivel a Csőd-tv. nem foglalkozik. Így a működő társaságokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Erre utal a felszámolás számviteli feladataival foglalkozó 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a, továbbá 13. §-a is. A Korm. rendelet 13. §-a alapján ugyan a felszámoló zárja le a gazdálkodó szervezet felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit, a felszámolás befejezésének időpontjára mint mérlegfordulónapra vonatkozóan (a felszámolás időszaka alatti könyvvezetés helyességéért a felszámoló a felelős!), de a felszámolási zárómérleg alapján a nyitómérleget már a gazdálkodó szervezetnek kell elkészítenie. A tevékenységét tovább folytató társaság nyitómérlegében – az eszközök közül a felszámolásba be nem vont vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken, a pénzeszközöket könyv szerinti értéken, a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben, az egyéb vagyoni eszközöket piaci értéken, – […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
