177 talált állásfoglalás a felszámolás kifejezésre

Kérdés: Egyszemélyes kft. egyszerűsített végelszámolással megszünteti a céget. 2025. évi saját tőke összege 1477 E Ft (2024. évben a törzstőke fölött volt a saját tőke) a jegyzett tőke összege alatt van. A saját tőke rendezése nélkül elindítható az egyszerűsített végelszámolás? Amennyiben nem, melyik törvényben találom a tiltást?

Kérdés: A társaság kapcsolt vállalkozása nem egyenlítette ki a tartozását. A társaság 2025. évben a követelésre 100% értékvesztést számolt el (8691-315, 12.000 E Ft), és megnövelte a taoalapját. A kapcsolt vállalkozás felszámolás alá került. A felszámoló a társaság követelését nem vette nyilvántartásba, de a behajthatatlansági nyilatkozatot kiadta 2026. évben. A társaság ennek alapján kivezetheti-e 8691-311, 12.000 Ft könyvelési tétellel az eredeti követelést, és megszüntetheti-e a követelésre elszámolt értékvesztést a 315-8691, 12.000 E Ft összegben? A könyvelési tételek eredményre gyakorolt hatása ennek alapján nulla. Így nincs mivel módosítani az adózás előtti eredményt. A társaság hogyan tudja ebben az esetben 2026. évben érvényesíteni az adóalap-csökkentő tételt?

Kérdés: A 2025. év vége felé több kormányrendelet is megjelent, különféle cégek felszámolása kapcsán az érintettek kártalanításáról. A rendeletek szerint a kártalanítás támogatás formájában valósul meg, a követelésekről beadott támogatási kérelem alapján. A támogatási kérelmeket jellemzően mérlegkészítés előtt, január-február-március hónapokban lehetett beadni, szerepeltetni lehet benne a vevőkövetelést, az annak behajtása érdekében felmerült költségeket, valamint a késedelmi kamatot is. A támogatások jóváhagyásáról szóló határozat mérlegkészítés után történhet, azok ellenőrzése és a kiutalás pedig még ezt követi. Kérdésként merül fel, hogy ezen támogatások számviteli kezelése hogyan helyes? A kormányrendelet 2025. évi, a támogatás benyújtásra került esetünkben a mérlegkészítés előtt, de elfogadás és kiutalás csak a mérlegkészítés után van. A számviteli törvény alapján a jogszabály vagy támogatási szerződés alapján járó, a mérlegkészítésig ismertté vált, és valószínűsíthetően meg is valósuló támogatások elhatárolhatók a 2025. évre, ellensúlyozandó a 2025. évi költségeket, ráfordításokat. Ugyanakkor fenti speciális esetben az igényelt támogatás késedelmi kamatot is tartalmaz, mely alapesetben csak pénzbefolyással egyidejűleg számolható el bevételként (vagy ha a mérlegkészítésig befolyik, akkor elhatárolható). Ezen támogatás nem folyik be a mérlegkészítésig – így melyik az erősebb szabály? Mindegy, milyen oka van a támogatásnak, ha megfelel a feltételeknek, akkor elhatárolható egyéb bevételként a támogatás összege a 2025. évre, vagy mivel részben késedelmi kamat az alapja, ezért csak részben határolható vissza a 2025. évre?

Kérdés: A helyes jogalkalmazás érdekében szeretném a véleményüket kérni az alábbi témában:
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?

Kérdés: Egy kft. kényszertörlési eljárását a cégbíróság 2025. 04. 26-tól elrendelte. A társaság pótolta a 2024. év elejétől be nem nyújtott bevallásait. Kérdéseim a következők:
1. Mivel ilyen esetben az áfabevallás következő időszakra átvihető követelést nem tartalmazhat, hogyan kell szerepeltetni ennek összegét a 2025. 01. 01. – 2025. 04. 25. közötti beszámolóban?
2. A kft.-nek vagyona, követelése nincs, ez esetben a cégbíróság törölni fogja a céget.
3. Ha törli, akkor milyen bevallásokat kell még a kényszertörlési eljárás alatt és végén benyújtani, illetve közzétenni?

Kérdés: A kft. saját tőkéje nagy összeggel negatívvá vált. A tagok nem tudják a szükséges tőkepótlást elvégezni, így a betéti társasággá alakulás mellett döntöttek, mert ebben a gazdálkodási formában nincsenek tőkekövetelmények. Az Szt. 140. §-ának (1) bekezdése értelmében az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében csak pozitív tőkeelem lehet. Így az a helyzet áll elő, hogy negatív saját tőke miatt át kell alakulnia, de mégsem tud addig átalakulni, amíg nem rendezi a tőkét.

Kérdés: A társaság 2025. 02. hóban kiállított egy számlát programhasználatról egy régebbi vevőjének (aki eddig fizetett), majd a vevő 2025. 05. hóban felszámolás alá került. A követelés friss, így értékvesztés nem került eddig elszámolásra. A társaság behajthatatlansági nyilatkozatot kér a felszámolótól, mivel a követelés kis összeg, és ezért nem éri meg a min. 20 E Ft nyilvántartásba vételi díjat megfizetni. A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés miként számolható el a társasági adó, illetve a kiva rendszerében?

Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?

Kérdés: A társság 2021. 06. – 2024. 01. között felszámolás alatt állt, majd egyezséggel 2024. 02-től ismét tovább működik. Kötelezett-e könyvvizsgálatra az adott társaság, amennyiben 2021. 01–05. hó között 650.000 E Ft, a felszámolás alatt 2021. 02. – 2024. 01. hó között 630.000 E Ft árbevétele keletkezett (2021-ben 140.000 E Ft, 2022-ben 290.000 E Ft, 2023-ban 190.000 E Ft, 2024-ben 10.000 E Ft), 2024. 02–12. hó között mindössze 150.000 E Ft volt az árbevétele. Figyelembe kell-e venni a felszámolási időszak alatti árbevételét, és ha igen, a felszámolási időszak teljes időszakát figyelembe véve, ez esetben kötelezett lenne még a 2024. évben könyvvizsgálatra?
A számviteli törvény 2024. december 31-én hatályos 155. §-ának (3) bekezdése szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.
A kérdésre a válasz abból következik, hogy mit tekintünk üzleti évnek a felszámolás időszaka alatt, ha a felszámolás időszaka meghaladja – az adott esetben – a három naptári évet?

Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?