Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

25 találat a megadott felszámolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felszámolt megrendelővel szembeni követelés leírása

Kérdés: Fuvarozást működtető kft.-nél vevőköveteléseket tartunk nyilván, amit a megrendelő nem fizetett ki. A megrendelő céget felszámolással megszüntették, maradt 3 millió forint a vevőkövetelésen. Milyen módon lehet ezt kivezetni a nyilvántartásból?
Részlet a válaszból: […]nem tették meg.A Csődtörvény (az 1991. évi XLIX. törvény) a csőd­eljárás, illetve a felszámolási eljárás lefolytatását részletesen szabályozza.A Csődtörvény szerint a felszámolási eljárás megindítását kérheti az adós, de kérheti a hitelező is (az, akinek az adott társasággal szemben követelése van). Ezt a kérdés szerinti társaság helyett más tette meg.A Csődtörvény alapján a cég felszámolását a bíróság rendeli el. A Csődtörvény 28. §-a alapján: Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét.Visszatérve a számviteli szabályok szerinti minősítésre, mely szerint azt kellett megállapítani, hogy a kérdés szerinti megrendelő nem fizet, akkor ez akár figyelemfelhívás is lehetett volna arra, hogy ezt követően fokozott figyelemmel kísérjék a Cégközlönyt.Amennyiben megjelent a Cégközlönyben az adott megrendelő felszámolásával kapcsolatos közzététel, akkor sürgősen (maximum 40 napon belül) jelenteni kellett volna a felszámoló felé követelésüket, amelyet a felszámolónak további 45 napon belül el kellett volna bírálnia, és a felülvizsgálat eredményéről (elismerte-e a követelést vagy nem ismerte el) a céget tájékoztatnia.Tekintettel arra, hogy a kérdező cég a felszámoló felé bejelentést nem tett, a felszámoló ezt a követelést nem tudta nyilvántartásba venni. Így a felszámolásra kerülő megrendelő - a nyilvántartásba vétel hiányában - nem tartozik a kérdező cégnek.A kérdező kft. - az előbbiek ellenére - kimutat a megrendelővel szemben követelést, de azt a felszámoló nem ismerte el (bejelentés hiányában). Ez esetben a követelést behajthatatlan követelésként le kell írni egyéb ráfordításként. Az ilyen címen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8633

2. találat: Felszámolás megkezdése előtti bérek és járulékok

Kérdés: A kft.-nél megkezdődött a felszámolás. A felszámolás kezdőnapja előtti hónap munkabéreit a kft. már nem tudta kifizetni, emiatt a havi adó- és járulékbevallásban a jövedelmeket és a kft.-t terhelő és a levonandó járulékokat sem kell szerepeltetni. A felszámolás kezdőnapja előtti fordulónappal készülő beszámolóban sem kell könyvelni a béreket költségként, illetve a járulékokat kötelezettségként? Ha könyvelni kell, akkor a beszámoló nem fog megegyezni a NAV-os folyószámlával?
Részlet a válaszból: […]járó munkabért és annak a munkáltatót terhelő adóját, a szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást az 5. számlaosztályban költségként el kell számolni a munkavállalókkal, illetve az adóhatósággal szemben, még akkor is, ha az nem kerül átutalásra, illetve kifizetésre. Így ezen költségeknek az eredménykimutatásban, a kötelezettségeknek a mérlegben a felszámolás kezdőnapja előtti mérlegfordulónappal készülő beszámolóban is szerepelniük kell.Természetesen, könyvelni kell a munkavállalókat terhelő levonásokat (így a személyi jövedelemadót, a bért terhelő járulékokat) is, előírva azokat jellemzően az adóhatósággal szembeni kötelezettségként, csökkentve a munkavállalókkal szembeni kötelezettséget. (Alapvető a felszámolásnál, hogy a kötelezettségek a jogosultak szerint, a csődtörvény szerinti kielégítési sornak megfelelően nevesítettek legyenek!)Az Art. 50. §-ának (2) bekezdése alapján a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig elektronikus úton tett adó- és járulékbevallás a magánszemélyeknek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8163
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszból: […]belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba veszi, azokat azonban a felszámoló csak akkor elégíti ki, ha a csődtörvény 57. §-a (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.]A 40 napon, illetve 180 napon belül bejelentett követelések a felszámolási eljárás befejezéséig nem minősíthetők behajthatatlan követelésnek, a felszámolási eljárás befejezésekor is csak abban az összegben, amelyre a vagyonfelosztási javaslat szerint átvett eszköz nem nyújt fedezetet.A behajthatatlanná minősítésnek a felszámolási eljárás befejezéséig nincs meg a megfelelő bizonylata, a felszámoló szóbeli tájékoztatása nem elegendő!A csődtörvény 46. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri, de a jogosult hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át nem kívánja az elkülönített számlára befizetni, a jogosult hitelező kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást, feltételezve, hogy a jogosult igényének kielégítésére várhatóan nincs fedezet. A felszámoló igazolása alapján a követelés behajthatatlan követelésként a könyvekből kivezethető, az igazolás kérésével a hitelező valójában lemondott a követeléséről.A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a számviteli előírások szerint behajthatatlannak minősülő követelés összegével az adózás előtti eredményt növelni nem kell. (Természetesen, a csődtörvény szerint nyilvántartásba nem vett, a felszámoló igazolását nélkülöző követelés, bár számvitelileg elengedett követelés, a könyvekből kivezetett értéke elengedett követelésnek minősül, és mint ilyen, növeli a társasági adó alapját.)Az Áfa-tv. 2020. január 1-jétől hatályos 77. §-ának (7)-(10) bekezdése szabályozza a behajthatatlan követelés adóalap-csökkentési lehetőségét. A kérdéshez kapcsolódóan a következőkre utalunk:Az adó alapja csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a törvényben felsorolt feltételek együttes teljesülése esetén. A kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8122

4. találat: Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
Részlet a válaszból: […]beszámolót a Korm. rendelet 3. §-a alapján a felszámolás kezdőnapját megelőző napra kell elkészíteni, letétbe helyezni, közzétenni a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének fordulónapját követő 30 napon belül.A Korm. rendelet 4. §-ának (6) bekezdése szerint, amennyiben a társaság a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően - a gazdasági tevékenység észszerű befejezése érdekében - vállalkozási tevékenységet folytat, illetve várható a felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezése, akkor az Szt. 160. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, azaz az egységes számlakeret előírásai szerint kell a könyvviteli nyilvántartást vezetni.A Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege alapján a felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít. A nyitó felszámolási mérleg abban tér el a zárómérlegtől, hogy a nyitó felszámolási mérlegben elkülönítetten kell kimutatni- az eszközoldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét,- a forrásoldalon azok ezzel az értékkel egyező forrását, mint kötelezettséget (ha ez a kötelezettségek között nem szerepel, akkor a saját tőke valamely elemének csökkentésével kell a kötelezettséget kimutatni).Az előbbiek szerint elkészített nyitó felszámolási mérleg és az azt alátámasztó leltár alapján kell a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni. A könyvviteli nyilvántartásokon - a nyitó tételek könyvelése után - rögzíteni kell a Korm. rendelet 5. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint végrehajtott követelés-kötelezettség módosításokat, továbbá a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható - a felszámolási nyitómérlegben nem szereplő - vagyoni eszközök értékét, a céltartalék megszüntetését, a vagyoni eszközök terven felüli értékcsökkenését, értékvesztését.A felszámoló által végrehajtott követelés-kötelezettség módosítások, továbbá az eszközminősítések hatását (ideértve azok felértékelésének a hatását is) a felszámolási eredménnyel szemben kell módosítani. A módosítás történhet úgy, hogy az eszközök-források értékének változását a kettős könyvvitel alkalmazásával- az általános előírások alapján a változással érintett költség-ráfordítás, illetve árbevétel, bevétel számlával szemben, vagy- az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elkülönített felszámolási eredményszámlával szemben, vagy- a saját tőkén belül elkülönített felszámolási eredményszámlával szemben.(Az utóbbi két megoldás egy összegben tartalmazza a könyvelés után a felszámoló által a felszámolási nyitómérlegben végrehajtott korrekciók saját tőkét érintő hatását! De ezzel nem egyezik meg a felszámolási zárómérleg szerinti adózott eredmény!)A Korm. rendelet 5. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak könyvelése után a nyitóadatok és az előbbiekben említett korrekciók összevont értékét tartalmazó eszköz- és forrásszámlák adatai alapján elkészíthető (bár jogszabály a készítését nem írja elő) a felszámoló által is elfogadott "korrigált nyitó felszámolási mérleg".A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a módosított eszközök és források változását jelentő gazdasági eseményeket (ideértve a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását is) a könyvviteli nyilvántartásokban a valóságnak megfelelően, folyamatosan, naprakészen, áttekinthető módon kell bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani.A leírtakból következik, hogy ha a felszámoló a felszámolási nyitómérlegben kimutatott immateriális javakat, tárgyi eszközöket a várhatóan megtérülő összegre felértékelte, vagy piaci értéken felvette a felszámolási nyitómérlegben nem szereplő eszközöket (a felértékelésből származó különbözet a felszámolási eredmény részeként kimutatásra került), akkor az így felértékelt (visszaértékelt) eszközöknél is a felszámolás alatt az értékcsökkenési leírást - külön rendelkezés hiányában - a számviteli törvény előírásai szerint kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7379
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Felszámolás alatt álló cégben lévő követelés érvényesítése

Kérdés: Anyacégnek és a leánycégnek is van ugyanattól a partnertől kiegyenlítetlen vevőkövetelése, de a vevő egyik cégnek sem fizet. A cégek felszámolást indítanának a nem fizető partner ellen, de mindkét cég ezt nem tudja megtenni. A jogász részéről felmerült az engedményezés lehetősége, miszerint a leánycég ingyenesen engedményezi az anyára a követelését, és az anyacég indít felszámolást. Szeretném a tanácsukat kérni abban, hogy ha (anya-lánya) kapcsolt felek között ingyenesen történik az engedményezés, akkor ennek van-e bármelyik félnél társasági adót vagy adóalapot módosító vonzata?
Részlet a válaszból: […]juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta, és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; 2017-től történő juttatás esetén arról is nyilatkozni kell, hogy az adóalap sem negatív a juttatás nélkül, továbbá hogy az e bevételre jutó társasági adót a kedvezményezett megfizette.A kedvezményezett a juttatás piaci értékét bevételként számolja el, és azzal nem csökkentheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7136
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Különböző díjak továbbhárítása

Kérdés: Egyik vevőnk nem fizette ki a számlatartozását. Társaságunk felszámolási eljárást kezdeményezett. Ezzel kapcsolatosan felmerült ügyvédi díj, felszámolási illeték és felszámolási közzétételi díj. Ezt követően a vevő megfizette számlatartozását, a késedelmi kamatot, a behajtási költségátalányt, továbbá a felmerült ügyvédi díjat, felszámolási illetéket és felszámolási közzétételi díjat. A felmerült és megfizetett - előbbiek szerinti - költségekről kell-e társaságunknak számlát kiállítania, ha igen, az áfát fel kell-e számítani?
Részlet a válaszból: […]megállapodásban kell rögzíteni a szóban forgó szolgáltatások közvetítésének a lehetőségét, a számlából pedig tűnjön ki a közvetítés ténye, az, hogy vásárolt szolgáltatást értékesít a kérdező cég változatlan formában!)A kérdező cégnél a megfizetett ügyvédi díjat, felszámolási illetéket, felszámolási közzétételi díjat közvetített szolgáltatásként kell könyvelni (T 815 - K 381, 384), a vevő részére küldött számlán tételesen feltüntetve a közvetített szolgáltatásokat és azok díjait (T 311 - K 91-92).Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Ebből az következik, hogy a közvetített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7061
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Felszámolás esetén behajthatatlan követelés

Kérdés: Társaságunk vevője felszámolási eljárás alá kerül. A követelést bejelentettük a felszámolónak. A felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kezdeményezi a cég megszüntetését. A bíróság a megszüntetésről végzést hoz, amelyben szerepel, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre. Mi ennek a végzésnek a másolati példányát kaptuk meg. A végzésben a cégünk nincs nevesítve. Tekinthetjük-e a követelésünket a bírósági végzés alapján behajthatatlan követelésnek?
Részlet a válaszból: […]közölte, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre (nincs mit a hitelezők között felosztani).Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet. Az adott esetben a felszámoló ezt a nyilatkozatot a bíróság felé tette meg, amelyet a bíróság a végzésében megerősített azzal, hogy a hitelezők kielégítésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6890
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Ügyvezető jogköre a felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolási eljárás megkezdése esetén meddig járhat el az ügyvezető a cég ügyeiben? Amikor a bírósági döntés már megszületett, de ténylegesen a Cégközlönyben nem jelenik meg a felszámolás kezdetének időpontja? Milyen törvényi feltételek vonatkoznak az "átmeneti" időszakra? Ha a felszámolási eljárás megindult, megteheti-e a felszámoló, hogy a bankszámlákat nem íratja át, hanem az ügyvezetőnek ad utasítást a kifizetések rendezésére? A felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha a cég (ár)bevétele megengedi a korábbi tagi kölcsön visszafizetését, akkor ezt az ügyvezető szabályosan megteheti?
Részlet a válaszból: […]a határnap, amelyet megelőzően gyakorolhatja az ügyvezető a jogkörébe tartozó feladatokat, de a határnapon már nem.Nyilvánvaló, hogy az adós társaságnak a felszámolási eljárás megindításáról már korábban információja van, akár az adós társaság, akár a hitelező kezdeményezte a felszámolási eljárás megindítását. Ezen információk alapján, továbbá a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének időszakában az ügyvezető jogkörét közvetlenül jogszabályi előírás nem korlátozza, de a Csődtörvény előírásaiból az következik, hogy tevékenységével elő kell segítenie a felszámolási eljárás "sikerét". Mivel a felszámolási eljárást a bíróság az adós fizetésképtelensége esetén rendeli el, a hivatkozott időszakban nem tehet az ügyvezető olyat, amellyel az adós társaság fizetésképtelenségét tovább növeli. Ebbe - a válaszadó véleménye szerint - beletartozik az is, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőzően befolyt pénzbevételből a korábban felvett tagi kölcsönt nem fizeti vissza. Ez ugyanis a többi hitelező érdekével ellentétes lenne, és a ki nem elégített követelésekért a bíróság a Csődtörvény alapján indított eljárásban helytállási kötelezettséget állapíthat meg mind az ügyvezető,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6102

9. találat: Követelés ellentételezése telekkel (felszámolás)

Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?
Részlet a válaszból: […]beruházási szállítóval szemben (T 161 - K 455).Mivel a felszámolt cégtől az építési telket a céggel szembeni követelés fejében kapták, megszűnik ezáltal a követelésük, másként fogalmazva a követelés a kötelezettség teljesítésébe beszámításra kerül (T 455 - K 311), maximum abban az összegben, amennyi az építési telek miatti kötelezettség. Amennyiben a könyvekben kimutatott követelés több, mint a kötelezettség, a különbözet a felszámolási eljárás befejezése miatt behajthatatlan követelésként számolandó el (T 8691 - K 311). Ha a könyvekben kimutatott követelés kisebb összegű, mint a kötelezettség, a különbözetet az egyéb bevételek között (T 311 - K 962) kell kimutatni, függetlenül attól, hogy miért kisebb összegű a követelés.Ha a megkapott építési telket - használatbavétel nélkül - értékesíteni kívánják, akkor a vásárolt készletek (áruk) között kell a vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken állományba venni (T 261 - K 455). Egyebekben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5865

10. találat: Végelszámolás vagy felszámolás

Kérdés: A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
Részlet a válaszból: […]kötelezettséget.) Így nem mutatkozik a cég megszüntetésére más lehetőség, mint a felszámolás.A felszámolási eljárás megindítása előtt azonban célszerű lehet (természetesen alaposan indokoltan), hogy a tagok éljenek a Gt. 13. §-ában felkínált tőkeemelés lehetőségével, azaz a tagok a tagi kölcsön miatti követelésüket apportálják - a tőkeemelés szabályai szerint - a cégbe azzal, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, a nagyobb részét pedig a tőketartalékba helyezik. A tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tagi kölcsön miatt a cégnek a tagokkal szembeni kötelezettsége megszűnik, a tőketartaléknak az eredménytartalékba történő átvezetésével csökken a saját tőke negatív összege. Ezzel az eljárással azonban a ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség nem szüntethető meg. A fentiek szerinti tőkeemelés terhe a cégbírósági eljárás illetéke.A ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség csak akkor szüntethető meg, ha azt az adó megfizetése mellett kifizetik, vagy arról a tulajdonosok lemondanak. Ha a tulajdonosok elengedik az osztalék miatti követelésüket (írásban), akkor a cégnél az osztalék miatti tagokkal szembeni kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. A rendkívüli bevételként elszámolt összeggel a társasági adó számítása során az adózás előtti eredmény csökkentendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5687
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 25 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést